A téli hideg nemcsak a szabadban futó vízvezetékeket veszélyezteti, hanem a föld alatti vízmérőaknában elhelyezett szerelvényeket is. Egy elfagyott vízmérő cseréje, a megrepedt csövek javítása és az esetlegesen elfolyt víz komoly kiadást jelenthet. A vízmérőakna felkészítése a fagyokra ezért fontos őszi karbantartási feladat, amely néhány egyszerű ellenőrzéssel és megfelelő hőszigeteléssel elvégezhető.
A talaj természetes hővédelmet biztosít a vízvezetékek számára, de ez önmagában nem minden esetben elegendő. A vízmérőaknák felső nyílása közvetlen kapcsolatban áll a külső környezettel, ezért a hideg levegő a rosszul illeszkedő fedlapon keresztül könnyen bejuthat az aknába.
Különösen veszélyeztetettek azok a vízmérőaknák, amelyek vékony fémfedlappal rendelkeznek, sekély kialakításúak, vagy amelyekben a mérőszerkezet a talajszinthez viszonylag közel helyezkedik el. A tartósan fagypont alatti hőmérséklet következtében a szerelvények környezetében is jelentősen lehűlhet a levegő.
A víz megfagyásakor bekövetkező térfogat-növekedés megrepesztheti a mérőházat, károsíthatja a számlálószerkezetet, illetve szétfeszítheti a csatlakozó vezetékeket. A meghibásodás sokszor csak az olvadás után válik nyilvánvalóvá, amikor a sérült rendszerből szivárogni kezd a víz. A fagyveszély mellett a vízhálózat egyéb sérülékeny pontjaira is érdemes odafigyelni, hiszen a csőtörés megelőzése családi házakban rendszeres ellenőrzéssel és megfelelő karbantartással is segíthető.
A vízmérőakna felkészítése a fagyokra minden esetben alapos állapotfelméréssel kezdődjön. Először a fedlapot érdemes megvizsgálni, különös tekintettel annak épségére és megfelelő illeszkedésére. A Fővárosi Vízművek fagyvédelmi tájékoztatója is felhívja a figyelmet arra, hogy a vízmérők és az aknák megfelelő téli védelme fontos a fagykárok megelőzésében.
A törött, elvetemedett vagy hiányzó fedlapot még a hideg idő beállta előtt pótolni kell. Fontos, hogy a fedél stabilan, hézagmentesen záródjon, mivel már kisebb réseken keresztül is hideg levegő juthat az aknába.
Az akna belsejében ellenőrizni kell a mérőszerkezet, a csatlakozások és a látható vezetékszakaszok állapotát is. A csöpögő szerelvények, nedves csőcsatlakozások és a felgyülemlett víz olyan problémákra utalhatnak, amelyeket a tél előtt célszerű megszüntetni.
Az aknában álló víz különösen kedvezőtlen, hiszen eláztathatja a hőszigetelést, és akadályozhatja a szerelvények biztonságos ellenőrzését. Ha rendszeresen víz gyűlik össze, meg kell keresni annak forrását, szükség esetén szakember segítségével. Mély, elöntött vagy nehezen megközelíthető aknába nem szabad megfelelő biztonsági feltételek nélkül leereszkedni.
A fagyvédelem egyik leghatékonyabb módja az akna felső részének hőszigetelése. A fedlap ugyanis általában nagyobb hőveszteséget okozó szerkezeti elem, mint a talajjal körülvett oldalfalak.
A hőszigeteléshez használható megfelelő vastagságú expandált polisztirol (EPS), illetve a nedvességnek jobban ellenálló extrudált polisztirol (XPS) lemez. Utóbbi különösen előnyös lehet a párás, nedves környezetben.
A szigetelőlapot a fedlap belső oldalának méretéhez kell igazítani, majd biztonságosan rögzíteni. Lényeges, hogy a kialakított réteg ne akadályozza a fedél megfelelő záródását, és ne válhasson le a használat során.
A szigetelés vastagságát az akna kialakítása és a várható hideg alapján kell meghatározni. Egy néhány centiméter vastag, jól illeszkedő hőszigetelő lemez is sokat javíthat a helyzeten, de sekély vagy különösen kitett aknák esetében ennél komolyabb védelemre lehet szükség.
Ahol a szerkezeti adottságok lehetővé teszik, az akna belső oldalfalait és felső födémszerkezetét is érdemes hőszigeteléssel ellátni. A munkánál ügyelni kell arra, hogy a vízmérő és az elzárószerelvények hozzáférhetők maradjanak.
A fedlap szigetelése mellett magát a vízmérőt és a hozzá kapcsolódó csőszakaszokat is célszerű megóvni a hidegtől.
A szabadon lévő vezetékekhez megfelelő átmérőjű, nedvességnek ellenálló csőhéjszigetelés használható. A csatlakozásoknál és az elágazásoknál különösen fontos a folytonos hőszigetelő réteg kialakítása.
Képek forrása: Építőipari Magazin
A mérőszerkezet köré eltávolítható, nedvességálló hőszigetelő burkolat készíthető, amely csökkenti a gyors lehűlés veszélyét. A megoldás nem akadályozhatja a vízmérő leolvasását és ellenőrzését, a mérő plombáját pedig tilos megsérteni vagy eltávolítani.
A hagyományos textíliák és más nedvszívó anyagok tartós alkalmazása kevésbé szerencsés, mert átnedvesedve jelentősen veszíthetnek hőszigetelő képességükből. A vízmérőakna környezetében ezért elsősorban a nedvességgel szemben ellenálló anyagokat érdemes választani.
A hétvégi házak, nyaralók és hosszabb ideig lakatlan ingatlanok külön figyelmet igényelnek. Ezekben az épületekben a vízfogyasztás hiánya miatt a vezetékekben tartósan áll a víz, miközben egy esetleges meghibásodás hosszú ideig észrevétlen maradhat.
Ha a nyaraló egész télen üresen marad, a lakatlan ház téliesítésénél a vízrendszer mellett a temperáló fűtésről és a rendszeres helyszíni ellenőrzésről is előre döntened kell.
Az ilyen ingatlanoknál a belső vízhálózat szabályos víztelenítése jelenti az egyik legfontosabb megelőző intézkedést. A megfelelő elzáró használatát követően a vezetékekből, kerti csapokból és a fagyveszélynek kitett berendezésekből is el kell távolítani a vizet. A télen használaton kívüli ingatlanok vízhálózatának védelméről a DPMV téliesítési tájékoztatója is hasznos tudnivalókat közöl, különös tekintettel a víztelenítés és a fagy elleni védelem fontosságára.
Fontos különbség azonban, hogy a házi vízhálózat víztelenítése nem feltétlenül üríti ki a bekötési vízmérőt. A mérőszerkezetben ilyenkor is maradhat víz, ezért annak hőszigeteléséről továbbra is gondoskodni kell. A kültéri vízvételi helyeknél hosszabb távú megoldást jelenthet a fagymentes kerti csap kialakítása, amely megfelelő telepítés és használat mellett csökkenti a téli csőtörések kockázatát.
A víztelenítés során kizárólag a rendeltetésszerűen kezelhető elzárókat és ürítőket szabad használni. Ha a rendszer kialakítása nem egyértelmű, érdemes vízvezeték-szerelő segítségét kérni.
A vízmérőakna felkészítése a fagyokra nem ér véget a szigetelés elkészítésével. A téli hónapokban időnként ellenőrizni kell, hogy a fedlap megfelelően záródik-e, nem mozdult-e el a szigetelés, és nem jelent meg víz az aknában. Az építés alatt álló, fűtetlen ingatlanoknál a vízvezetékek védelme mellett további óvintézkedésekre is szükség lehet, amelyeket a félkész ház téliesítéséről szóló útmutatónkban részletesen bemutattunk.
Különösen indokolt az ellenőrzés tartós fagyokat követően, illetve akkor, ha az ingatlanban szokatlanul lecsökken a víznyomás vagy teljesen megszűnik a vízellátás.
A vízmérő elfagyására repedt mérőüveg, eldeformálódott számlálószerkezet és rendellenes vízszivárgás is utalhat. Ilyen esetben haladéktalanul értesíteni kell az illetékes víziközmű-szolgáltatót.
A befagyott mérőt tilos nyílt lánggal vagy közvetlen, erős hőhatással felolvasztani, mert ez további károsodást idézhet elő. A sérült szerkezet javítását vagy cseréjét nem szabad házilag elvégezni.
Magyarországon a vízmérő fagy elleni védelméről alapvetően a felhasználónak kell gondoskodnia. Ez akkor is fontos kötelezettség, ha a bekötési vízmérő nem az ingatlantulajdonos tulajdonában van.
Amennyiben a mérőszerkezet a nem megfelelő fagyvédelem miatt károsodik, a javítás vagy csere költsége, valamint az elfolyt víz díja is a felhasználót terhelheti.
A megelőzés ezért gazdasági szempontból is indokolt. Egy megfelelően kialakított hőszigetelés és az akna rendszeres ellenőrzése lényegesen kisebb ráfordítást jelenthet, mint egy elfagyás következtében szükségessé váló helyreállítás.
A jól karbantartott vízmérőakna a hideg hónapokban is biztonságosabb környezetet biztosít a vízellátás szerelvényeinek. Az őszi felkészítés során éppen ezért nemcsak a szigetelésre, hanem a fedlap állapotára, a vízmentességre és a rendszeres ellenőrizhetőségre is figyelmet kell fordítani.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!