Alapozó és festék kiválasztása – mit használjunk festés előtt?

Már majdnem a munka végére értünk, de még egy fontos döntés előtt állunk: hogyan védjük meg tartósan az elkészült felületet. Akár egy új verandáról, gipszkarton falról vagy kerti bútorról van szó, a megfelelő alapozó és festék kiválasztása elengedhetetlen a hosszú élettartam érdekében. A festés célja nemcsak az esztétika javítása, hanem a kopás, a szennyeződések és az időjárás káros hatásainak csökkentése is.

Ennek ellenére érdemes megismerkedni az alapokkal, már csak azért is, mert rengeteg festéshez szükséges termék érhető el a piacon, így már az komoly kihívást jelenthet, hogy kiválasszuk a nekünk megfelelőket. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tanácsot, amit érdemes megfogadni, ha úgy döntünk, belevágunk a festésbe, de mielőtt ecsetet ragadnánk, mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a munka 90%-a már az előkészületeknél eldől, és még a világ legdrágább festékével sem javíthatunk ki egy hanyag csiszolást.

Használjunk alapozót festés előtt

Bármennyire is csábító kihagyni, az alapozó használata festés előtt szinte minden esetben indokolt. Az alapozó és festék kiválasztása során figyelembe kell venni az alapfelület típusát és állapotát, mivel az alapozó biztosítja a festék megfelelő tapadását és egyenletes fedését. Bár léteznek olyan termékek, amelyek az alapozót és a fedőréteget egyesítik, a szakemberek szerint ezek nem helyettesítik az adott felhasználási területre kifejlesztett alapozókat.

Az olajbázisú alapozóknak magasabb az illékony szervesanyag kibocsátásuk, lassabban száradnak meg és szúrósabb a szaguk, viszont könnyen csiszolhatók, egyenletesen felvihetők és a többi alapozónál hatékonyabban akadályozzák meg a tanninok átütését. A vízbázisú alapozók könnyebben eltávolíthatók, kevésbé erős a szaguk és alacsonyabb az illékony szervesanyag kibocsátásuk, ugyanakkor nem fedik el olyan hatékonyan a foltokat és a tanninokat, mint az olajbázisúak. A sellakbázisú alapozók remekül szigetelnek és jól elfedik a foltokat – különösen a csomókat –, de könnyen lepattognak, nehezen tapadnak meg a fémfelületeken, magas az illékony szervesanyag kibocsátásuk, az eltávolításukhoz pedig alkohol szükséges. A szintetikus változat tulajdonságai szinte teljesen megegyezők, azzal a különbséggel, hogy alkohol helyett inkább lakkbenzin hígító javasolt az eltávolításukhoz.

Ezeken kívül találunk olyan alapozókat is, amelyeket egy-egy konkrét felhasználási területre fejlesztettek, például rozsdás fémre, sérült vagy javított gipszkartonra, penészes felületre, betonra, téglára vagy redőzött felületre. Ha a felsoroltak valamelyikével állnak szemben, mindenképpen az adott célnak megfelelő alapozót válasszanak!

Találunk olaj- és latexbázisú alapozókat is, amelyekkel elkerülhetjük sok más termék megvásárlását, de ha problémás felülettel állunk szemben, mindenképpen kérjük ki egy szakember véleményét, mert ezek az alapozók sem jók mindenre!

A festék kiválasztása szintén kulcsszerepet játszik, hiszen a megfelelő alapozó és festék kiválasztása együtt határozza meg a bevonat tartósságát és esztétikai minőségét.

Általában érdemes több pénzt szánni a prémium festékekre

A szakértők egybehangzóan azt vallják, hogy a jobb minőségű festékek hosszú távon megérik az árukat. A megfelelő alapozó és festék kiválasztása esetén a prémium termékek jobb fedést, egyenletesebb felületet és tartósabb bevonatot biztosítanak, így ritkábban lesz szükség újrafestésre.

Három alapanyag minden festékben megtalálható, típustól és márkától függetlenül: a színt biztosító és a felületet bevonó pigment, a tapadásért felelős kötőanyag, valamint a festék megfelelő állagát megteremtő oldószer. Az olaj- és a latexbázisú festéknél is a szilárd összetevők (a pigment és a kötőanyag) az igazán fontosak.  A 35-45%-os szilárd anyag tartalmú festékek vastagabbak és jobb fedést biztosítanak. A magasabb szilárd anyag tartalmú prémium festékek általában drágábbak, de tartósabbak is.

A pigmentek közül a titán-dioxid a legjobb. Az olcsóbb festékek töltőanyagokkal dúsított pigmenteket tartalmaznak, amelyek kevésbé hatékonyak. Ami a latexbázisú festékeket illeti, a kizárólag akrilt tartalmazó típusok tartósabbak és jobban tapadnak, mint a vinil-akril keverékek.

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy vajon melyik a jobb: az olaj- vagy a latexfesték, de a kérdés mára eldőlt, és a latex győzött. Az illékony szervasanyag kibocsátásra vonatkozó szigorúbb szabályok, valamint a vízbázisú formulák fejlesztése egyértelműen a latex irányába billentette a mérleg nyelvét, és a gyártók is több időt szentelnek az ilyen festékek tökéletesítésére.

Az alapozóhoz hasonlóan a festéket is az adott felület figyelembevételével válasszuk ki. A mennyezetfesték például sűrűbb, ezért kevésbé csepeg, és jellemzően enyhén vagy közepesen matt hatású, aminek köszönhetően kevésbé veri vissza a fényt, mint a fényes festékek. Az ajtókhoz és a keretekhez ellenben pont fényes vagy félig fényes festéket érdemes használnunk, a padlónál pedig számolnunk kell azzal, hogy sokat járunk majd az adott festékkel bevont felületen. A radiátorok és a kandallók sem jelenthetnek problémát: számos hőálló festék közül válogathatunk ezekre a felületekre. Ha egy kicsit bevállalósabb vagy, egy betonhatású fal elkészítése is izgalmas megoldás lehet.