Az építkezések nem mindig haladnak a tervezett ütemben. Előfordulhat, hogy a hideg idő beköszöntekor még hiányzik a tetőfedés, nem kerültek a helyükre a nyílászárók, vagy a belső munkálatok maradnak félbe. Ilyenkor különösen fontos a megfelelő téliesítés, hiszen a csapadék, a fagy és a tartós nedvesség komoly károkat okozhat a szerkezetekben.
A félkész ház téliesítése azonban nem feltétlenül jelent nagy beruházást. A megfelelően megválasztott ideiglenes védelemmel sok későbbi javítási költség megelőzhető.
A téli időjárás többféle módon is károsíthatja az építés alatt álló házat.
Az egyik legnagyobb veszélyt a szerkezetekbe jutó nedvesség jelenti. Amikor a pórusokban vagy üregekben felgyülemlett víz megfagy, térfogata megnő, ami repedésekhez, felületi leválásokhoz és egyes építőanyagok károsodásához vezethet.
A problémát tovább súlyosbíthatják az ismétlődő fagyási és olvadási ciklusok.
A beázás ráadásul nemcsak a falakat veszélyezteti. A tartós nedvesség károsíthatja a faanyagokat, a hőszigetelést és az épületben tárolt anyagokat is.
Éppen ezért a téliesítés elsődleges célja nem az épület felmelegítése, hanem a víz bejutásának megakadályozása és a már meglévő nedvesség biztonságos eltávozásának biztosítása.
Amennyiben a falak már elkészültek, de a tetőszerkezet még hiányzik, különösen figyelni kell a falazat felső részére.
A fedetlen téglafalak, pórusbeton szerkezetek és más falazóelemek felülről jelentős mennyiségű csapadékot vehetnek fel.
A falak tetejét ezért megfelelően rögzített, vízzáró takarással kell védeni. Fontos, hogy a takarás túlnyúljon a fal szélein, és ne engedje a csapadékot közvetlenül az üregekbe vagy a falazat belsejébe.
A teljes falszerkezetet ugyanakkor nem célszerű ellenőrizetlenül, légmentesen fóliába burkolni, mert ezzel akadályozhatod a kiszáradást.
Ha a falazaton már látható nedvesedés, repedés vagy fagykárosodás, a tavaszi munkakezdés előtt szakemberrel kell ellenőriztetni az állapotát.
A tető nélküli épület téliesítése általában összetettebb feladat, hiszen a csapadék közvetlenül elérheti a födémet és a belső tereket.
Ha a tetőszerkezet már áll, de a végleges fedés még nem készült el, megfelelő ideiglenes vízzáró réteg kialakítására lehet szükség.
Ennek nemcsak az esőt és a havat kell kizárnia, hanem a szélterhelést is el kell viselnie.
Egy egyszerűen a szarufákra terített, rögzítetlen fólia erre nem alkalmas.
A megoldást mindig az adott tetőszerkezethez kell megtervezni. A takarás nem terhelheti túl a szerkezetet, és nem eredményezheti a csapadékvíz veszélyes felgyülemlését.
A Rockwool tetőszigetelési útmutatója is rámutat arra, hogy a különböző tetőtípusok eltérő rétegrendi megoldásokat igényelnek. Ezért a végleges szigetelés és fedés kialakítását nem szabad összekeverni az ideiglenes időjárás-védelemmel.
A vízszintes födémszerkezetek különösen veszélyeztetettek, ha hosszabb ideig fedetlenül maradnak.
A csapadékvíz összegyűlhet a mélyedésekben, az áttöréseknél és a nem megfelelően kialakított felületeken.
A megfagyó víz károsíthatja az érzékeny részeket, a tartós vízterhelés pedig további problémákhoz vezethet.
A téliesítés során ezért gondoskodni kell a födém megfelelő vízelvezetéséről és az áttörések ideiglenes lezárásáról.
Különösen fontos, hogy az ideiglenes takarás ne alakítson ki olyan mélyedéseket, amelyekben nagy mennyiségű esővíz vagy olvadó hó halmozódhat fel.
A vízelvezetés módját és a szerkezet esetleges ideiglenes alátámasztását szükség esetén statikussal kell egyeztetni.
Ha az ablakok és az ajtók még nem kerültek a helyükre, a nyílásokon keresztül a szél és a csapadék akadálytalanul bejuthat az épületbe.
Ideiglenes lezárásukhoz megfelelően rögzített, az időjárásnak ellenálló táblás anyagok vagy erre alkalmas takarórendszerek használhatók.
A lezárások kialakításakor azonban a szellőzésről sem szabad megfeledkezni.
A teljesen lezárt, nedves szerkezetekkel rendelkező épületben a bent rekedt nedvesség hosszabb ideig megmaradhat, ami hátráltathatja a kiszáradást.
A cél tehát olyan védelem kialakítása, amely megakadályozza a közvetlen beázást, miközben szükség szerint biztosítja a szabályozott légcserét.
Amennyiben az épületben már megkezdődött a vízvezetékek, a fűtési rendszer vagy más gépészeti berendezések telepítése, a fagyvédelem külön figyelmet igényel.
A vízzel feltöltött, de fűtetlen helyiségben vezetett csövek megfagyhatnak, ami repedést és későbbi szivárgást okozhat.
Hosszabb téli leállás előtt ezért ellenőrizni kell, maradt-e víz a vezetékekben vagy a berendezésekben.
Ahol a rendszer kialakítása lehetővé teszi, szakszerű víztelenítésre lehet szükség. A kazánok, hőszivattyúk, padlófűtési körök és egyéb gépészeti elemek esetében mindig a gyártói előírásokat kell követni.
A csőszigetelés önmagában nem feltétlenül akadályozza meg a befagyást, ha a rendszer hosszabb időn át fagypont alatti hőmérsékletnek van kitéve.
A téliesítés nem ér véget az épületszerkezeteknél.
Az építési területen tárolt cement, gipszes termékek, hőszigetelő anyagok, faanyagok és egyéb készletek is károsodhatnak a nem megfelelő tárolás miatt.
A zsákos anyagokat száraz, fedett helyen, a talajtól elemelve érdemes tárolni. A nedvességre érzékeny termékeknél a gyártó tárolási követelményei az irányadók.
A szigetelőanyagok esetében különösen fontos, hogy ne ázzanak át, és ne sérüljenek meg a téli tárolás során.
A már beépített hőszigetelés védelméről is gondoskodni kell. A Rockwool homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatos tájékoztatója hangsúlyozza a megfelelő rendszerkialakítás és az időjárási hatások elleni védelem jelentőségét.
Képek forrása: Építőipari Magazin
A hosszabb időre leállított építkezésen nemcsak az időjárás okozhat problémát.
Az állványokat, ideiglenes szerkezeteket, munkagödröket és nyitott aknákat is biztonságos állapotban kell hagyni.
A szél által könnyen elmozdítható anyagokat megfelelően rögzíteni kell, a veszélyes területeket pedig le kell zárni az illetéktelen belépők elől.
Az ideiglenes elektromos hálózatot szintén ellenőrizni kell, a használaton kívüli berendezéseket pedig biztonságosan áramtalanítani szükséges.
A szerkezetek ideiglenes megtámasztásának és állékonyságának ellenőrzése különösen fontos, ha az építkezés olyan munkafázisban áll le, amikor a végleges merevítések még nem készültek el.
A téliesítés nem egyszeri feladat.
Nagyobb havazás, heves esőzés vagy erős szél után célszerű ellenőrizni, hogy az ideiglenes takarások a helyükön maradtak-e, és nem alakult-e ki beázás.
Figyelni kell a födémeken összegyűlő vízre, a sérült lezárásokra és az esetlegesen elmozdult építőanyagokra is.
Az ellenőrzést csak biztonságosan megközelíthető területen szabad elvégezni. A tetőn, állványon vagy sérült szerkezeten szükséges beavatkozásokat bízd szakemberre.
A megfelelően előkészített félkész épület jóval kisebb kockázattal vészeli át a téli hónapokat. Ha időben gondoskodsz a csapadék elleni védelemről, a vízelvezetésről, a fagyveszélyes rendszerekről és az építési terület biztonságáról, tavasszal kevesebb kellemetlen meglepetéssel folytathatod a munkát.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!