A redőnytok szigetelése sokáig háttérbe szorult a homlokzati hőszigetelés, a nyílászárócsere vagy a tetőszigetelés mellett, pedig az egyik leggyakoribb rejtett hőveszteségi pont lehet egy lakásban vagy családi házban. Különösen régebbi épületeknél fordul elő, hogy a falba épített redőnytok gyakorlatilag szigeteletlen üregként működik, amelyen keresztül télen jelentős hő távozik, nyáron pedig forróság jut be.
A redőnytok utólagos szigetelése hőhíd megszüntetésére nemcsak a komfortérzet javítása miatt indokolt, hanem az energiahatékonyság szempontjából is tudatos és szakmailag megalapozott lépés lehet.
A régi típusú, falba épített redőnytokok jellemzően vékony falazattal készültek, ezért a belső oldalon sokszor csupán egy könnyű szerelőfedél zárja őket. A tok belsejében nagy, üres légtér található, amely hőszigetelés nélkül kapcsolódik a külső környezethez, így az áthidaló felett könnyen hőhíd alakul ki.
Ennek következményeként az ablak feletti falszakasz hőmérséklete alacsonyabb lehet, ami páralecsapódáshoz és hosszabb távon penészesedéshez vezethet. Gyakran tapasztalható huzatérzet, illetve a teljes homlokzati hőszigetelés hatásfoka is romolhat, hiszen egyetlen gyenge pont képes jelentősen befolyásolni az egész szerkezet működését. Ha a fűtési szezonban az ablak felett érezhetően hűvösebb a fal, vagy elszíneződés jelenik meg ezen a területen, az sok esetben a redőnytok elégtelen hőszigetelésére vezethető vissza.
Kép forrása: Reddit
Nem minden esetben szükséges beavatkozás. Az újabb építésű ingatlanoknál vagy korszerű, külső tokos rendszereknél a gyártók már eleve hőszigetelt megoldásokat alkalmaznak, így ezeknél ritkábban jelentkezik probléma. A gond elsősorban a korábban, jellemzően a 80-as, 90-es években vagy még korábban épült házaknál merül fel.
Különösen indokolt lehet a redőnytok szigetelése akkor, ha homlokzati hőszigetelés készül vagy már elkészült, de a tok változatlan maradt, illetve ha nyílászárócsere történt anélkül, hogy a redőnytokot korszerűsítették volna. Szintén komoly jelzés a rendszeres penészedés az ablak felett, vagy ha egy energetikai vizsgálat kifejezetten ezen a ponton mutat ki hőhidat. Fontos, hogy a redőnytok szigetelését mindig az épület egészének energetikai rendszerében érdemes értelmezni, nem pedig önálló, elszigetelt javításként kezelni.
A szakszerű kivitelezés több egymásra épülő lépésből áll, és messze túlmutat azon, hogy valamilyen anyagot egyszerűen behelyezünk a tok belsejébe. A cél a hőhíd csökkentése úgy, hogy közben a redőny működése zavartalan maradjon.
Első lépésként részletesen fel kell mérni a tok típusát, méretét, hozzáférhetőségét és a redőny szerkezetének kialakítását. Nem mindegy, hogy fa-, műanyag- vagy alumíniumrendszerrel van dolgunk, illetve hogy belső vagy külső szerelőfedélen keresztül történik a hozzáférés. Az állapotfelmérés során az is kiderül, hogy mekkora hely áll rendelkezésre a hőszigetelő anyag beépítéséhez.
A szerelőfedél eltávolítása után a tok belsejét alaposan ki kell tisztítani. A felgyülemlett por, törmelék vagy korábbi, elöregedett szigetelőanyag rontja a tapadást és a hatékonyságot, ezért ezek eltávolítása elengedhetetlen a tartós eredményhez.
Kép forrása: CW Products
A redőnytok szigetelésére jellemzően zártcellás hőszigetelő lapokat, például XPS elemeket, illetve kifejezetten redőnytokhoz fejlesztett szigetelőpaneleket alkalmaznak. Bizonyos esetekben rugalmas hőszigetelő hab is szóba jöhet, de kizárólag kontrollált módon és a szerkezet figyelembevételével.
A beépítés során kiemelten fontos, hogy a szigetelés ne akadályozza a redőny palástjának mozgását. Megfelelő illesztésre és pontos méretre van szükség ahhoz, hogy a hőtechnikai javulás mellett a működés is problémamentes maradjon.
A hőszigetelés önmagában nem garantálja a megfelelő eredményt. Az illesztéseknél és csatlakozásoknál gondoskodni kell a légzárásról is, mert a légáramlás jelentősen csökkentheti a beavatkozás hatékonyságát. A gondosan kialakított tömítés hozzájárul ahhoz, hogy valóban megszűnjön a huzatérzet és mérséklődjön a hőhíd hatása.
A szerelőfedél visszahelyezését követően ellenőrizni kell a redőny működését. Fontos, hogy a szerkezet akadálymentesen, zajmentesen mozogjon és ne alakuljon ki szorulás vagy deformáció. Szükség esetén a szigetelésen finomítani kell a tökéletes működés érdekében.
A redőnytok utólagos szigetelése hőhíd megszüntetésére önmagában ritkán hoz látványos energiamegtakarítást, ugyanakkor egy komplex felújítás részeként jelentős komfortjavulást eredményezhet. A megtérülés mértéke függ az épület teljes hőszigeteltségi szintjétől, a fűtési rendszertől, az energiaáraktól és természetesen a kivitelezés minőségétől is.
Sok esetben a legnagyobb előnyt nem is kizárólag a fűtésszámlán mérhető csökkenés jelenti, hanem az, hogy megszűnik a hidegérzet az ablak környezetében, csökken a páralecsapódás és mérséklődik a penészesedés kockázata.
Kép forrása: Wessex Industrial Doors
A redőnytok szigetelése precíz és átgondolt munkát igényel. Egy nem megfelelően kivitelezett beavatkozás akadályozhatja a redőny működését, sőt, hosszabb távon akár szerkezeti problémákat is okozhat.
Érdemes olyan szakembert választani, aki rendelkezik hasonló munkákban szerzett tapasztalattal, tisztában van a hőhíd jelenségének jelentőségével, és nem pusztán gyors, ideiglenes megoldásokban gondolkodik. A gondos kivitelezés mellett különösen hasznos lehet egy hőkamerás vizsgálat is, amely objektív módon igazolja a beavatkozás eredményességét.
A redőnytok szigetelése nem látványos beruházás, mégis fontos eleme lehet egy energiahatékony és komfortos otthonnak. A régebbi, falba épített tokok esetében komoly hőhidat jelenthet, amely páralecsapódást, penészesedést és felesleges hőveszteséget okozhat.
A redőnytok utólagos szigetelése hőhíd megszüntetésére szakszerű kivitelezéssel tartós megoldást adhat, különösen akkor, ha az épület teljes energetikai rendszerének részeként kezeljük. Tudatos felújítás esetén ez a lépés nem csupán indokolt, hanem szakmailag is megalapozott döntés lehet.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!