Puffertartály alkalmazása kis fűtési rendszerekben

A puffertartály alkalmazása kis teljesítményű családi házas fűtési rendszerekben egyre gyakrabban kerül szóba akkor is, amikor nem nagy, összetett gépészeti rendszerekről, hanem egyszerűbb kazános vagy hőszivattyús megoldásokról beszélünk. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy puffertartályra kizárólag nagy teljesítményű biomassza- vagy vegyes tüzelésű kazánok esetén van szükség, a valóság azonban árnyaltabb. Kis rendszerek esetében is komoly műszaki és gazdasági előnyökkel járhat a beépítése, ha megfelelő tervezési szemlélet előzi meg.

A kérdés tehát nem az, hogy kötelező-e, hanem az, hogy adott rendszerben valóban indokolt-e.

Mi a puffertartály szerepe a fűtési rendszerben?

A puffertartály alapvetően egy hőenergia-tároló egység, amely a fűtési rendszerben keletkező többlethőt ideiglenesen eltárolja, majd azt később, a hőigény függvényében visszaadja, így gyakorlatilag kiegyenlíti a hőtermelés és a pillanatnyi hőfelhasználás közötti különbséget, ezáltal stabilabb működést biztosít.

Kis fűtési rendszerek esetében ez különösen akkor válik fontossá, amikor a hőtermelő berendezés nem képes széles tartományban modulálni, vagy amikor az épület aktuális hőigénye jóval alacsonyabb a kazán vagy a hőszivattyú névleges teljesítményénél. Ilyen helyzetben gyakori jelenség a ki- és bekapcsolások sorozata, vagyis az úgynevezett ciklikus működés. Ez nemcsak energiahatékonysági szempontból kedvezőtlen, hanem a berendezés élettartamát is csökkenti. A puffertartály éppen ezt a jelenséget képes mérsékelni azzal, hogy átmenetileg elnyeli a többletenergiát.

Kép forrása: Anteris

Mikor indokolt a puffertartály alkalmazása kis rendszereknél?

A puffertartály alkalmazása kis teljesítményű családi házas fűtési rendszerekben nem általános előírás, azonban bizonyos rendszertípusok esetében kifejezetten ajánlott megoldás.

Vegyes tüzelésű kazánok esetében a kazán jellemzően fix teljesítménnyel működik, és nem képes a hőigényhez igazítani a leadott teljesítményt. Ha az épület hőigénye kisebb, mint a kazán teljesítménye, a rendszer gyorsan túlfűt, majd leáll, ami pazarló üzemet eredményez. A puffertartály ebben az esetben lehetővé teszi, hogy a kazán optimális üzemállapotban működjön, miközben a keletkező többlethő nem vész kárba.

Hőszivattyús rendszereknél is gyakran felmerül a kérdés, különösen jól szigetelt, kis alapterületű családi házak esetében. Ha a hőszivattyú minimális teljesítménye meghaladja az aktuális hőigényt, a berendezés rövid ciklusokban kezd működni. Egy megfelelően méretezett puffertartály növeli a rendszer víztérfogatát, kiegyenlíti a működést és javíthatja az üzemi hatásfokot.

Abban az esetben is indokolt lehet a puffertartály alkalmazása, ha a rendszerben eltérő hőleadók működnek együtt, például radiátoros és padlófűtési körök. Ilyenkor a hidraulikai viszonyok kiegyensúlyozása összetettebb feladat, a puffertartály pedig hidraulikus váltóként segíthet stabilabb működést biztosítani.

Milyen méretű puffertartály szükséges?

A megfelelő méret kiválasztása minden esetben konkrét rendszertervezési kérdés. Kis családi házas rendszereknél jellemzően 100 és 500 liter közötti tartályok kerülnek beépítésre, de a pontos méretezéshez figyelembe kell venni a hőtermelő teljesítményét, az épület hőveszteségét, a hőleadó rendszer jellegét és az üzemeltetési szokásokat is.

Alulméretezett tartály esetén a kiegyenlítő hatás nem érvényesül megfelelően, míg túlméretezett tartály esetén indokolatlan beruházási költséggel és nagyobb helyigénnyel kell számolni. A cél mindig az optimális egyensúly megtalálása.

Kép forrása: BouwBeurs

Műszaki előnyök kis rendszereknél

A puffertartály alkalmazása kis teljesítményű családi házas fűtési rendszerekben számos műszaki előnyt kínál. A legfontosabb ezek közül a stabilabb hőtermelés, amely lehetővé teszi, hogy a berendezés hosszabb ideig, az optimális üzemi tartományban működjön. Ez különösen lényeges kondenzációs kazánok és hőszivattyúk esetében, ahol a hatásfok erősen függ az üzemi körülményektől.

A csökkentett indítási ciklusszám nemcsak az energiafelhasználást mérsékli, hanem a mechanikai igénybevételt is csökkenti, ami hosszabb élettartamot eredményezhet. Emellett a rendszer hidraulikai stabilitása is javul, különösen akkor, ha több fűtési kör működik eltérő tömegárammal.

Gazdaságossági szempontok

A puffertartály beépítése természetesen többletberuházást jelent. Egy kisebb, 200-300 literes tartály telepítési költséggel együtt már jelentősebb tétel lehet, ezért a döntést mindig hosszú távú szemlélettel érdemes meghozni.

A stabilabb működés, a csökkentett karbantartási igény és a potenciálisan hosszabb élettartam azonban ellensúlyozhatja a kezdeti költségeket. Különösen olyan rendszereknél válhat gazdaságossá, ahol a hőtermelő egyébként gyakran kényszerülne rövid ciklusokban működni.

Kép forrása: Balkan Energy

Mikor nem szükséges puffertartály?

Nem minden kis rendszer igényli a puffertartály beépítését. Modern, széles tartományban moduláló kondenzációs kazánok esetében, megfelelően méretezett hőleadó rendszerrel, sokszor nincs szükség külön hőtároló egységre. Hasonló a helyzet bizonyos kompakt hőszivattyús rendszereknél is, ahol a gyártó által előírt minimális víztérfogat már biztosított.

A döntés tehát nem általános érvényű, hanem konkrét rendszertervezési kérdés, amelyet minden esetben a teljes gépészeti koncepció figyelembevételével kell meghozni.

Helyigény és beépítési szempontok

Kis családi házak esetében gyakran a rendelkezésre álló gépészeti tér korlátozott. A puffertartály elhelyezése jellemzően kazánházban, háztartási helyiségben vagy garázsban történik, de minden esetben biztosítani kell a megfelelő hőszigetelést és a karbantartási hozzáférhetőséget. A hidraulikai kialakítás szakszerű megtervezése alapfeltétel a hatékony működéshez.

A puffertartály alkalmazása kis teljesítményű családi házas fűtési rendszerekben nem automatikus követelmény, de számos esetben indokolt és műszakilag megalapozott megoldás, ami segíti a stabil működést, csökkenti a ciklikus üzemet, javíthatja az energiahatékonyságot és hozzájárulhat a fűtési rendszer hosszabb élettartamához.

A megfelelő döntéshez minden esetben rendszerben kell gondolkodni. A hőtermelő típusa, az épület hőigénye és a hőleadó rendszer kialakítása együtt határozza meg, hogy a puffertartály valódi előnyt jelent-e. Ha igen, akkor nem felesleges többletköltség, hanem a stabil és hosszú távon gazdaságos üzem egyik kulcseleme lehet még kisebb teljesítményű fűtési rendszerek esetében is.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!