Mire való a párazáró, a párafékező és a páraáteresztő fólia?

Tető- vagy falszerkezet építésekor könnyű elveszni a különböző fóliák között. Ráadásul a nevük is megtévesztően hasonló: párazáró, párafékező, páraáteresztő. Pedig nem cserélhetők fel egymással.

A párazáró, párafékező és páraáteresztő fólia közti különbség elsősorban abban rejlik, hogy milyen mértékben engedik át a vízpárát, illetve a szerkezet melyik oldalán és milyen célból alkalmazzuk őket.

Miért kell egyáltalán foglalkozni a párával?

Egy lakás levegőjében folyamatosan jelen van a vízpára. Főzés, zuhanyzás, mosás, teregetés, sőt még a bent tartózkodók légzése is növeli a levegő nedvességtartalmát.

A vízpára a különböző épületszerkezeteken keresztül is képes vándorolni. Különösen a fűtési időszakban jelentős a különbség a meleg belső és a hidegebb külső környezet között.

Ha a pára a szerkezet egy hideg részéhez érve lecsapódik, nedvesség jelenhet meg például a hőszigetelésben vagy a fa tartószerkezet környezetében.

Ezért egy jól megtervezett rétegrendnek egyszerre kell korlátoznia a nem kívánt nedvesség bejutását és lehetőséget teremtenie arra, hogy a szerkezet szükség esetén ki is tudjon száradni.

A párazáró fólia erősen korlátozza a vízpára útját

A párazáró fólia feladata, hogy a lehető legnagyobb mértékben akadályozza a vízpára átjutását a szerkezeten.

Tipikus példája a polietilén fólia, amely megfelelő kialakítás és lezárt csatlakozások mellett nagyon kis mértékben engedi át a vízpárát.

Általában a szerkezet meleg, belső oldalán találkozhatsz vele, például bizonyos tetőtéri vagy könnyűszerkezetes kialakítások esetében.

Fontos azonban, hogy a „minél jobban zár, annál jobb” elv nem minden szerkezetnél működik. Ha ugyanis mindkét oldalról nagyon kis páraáteresztésű rétegek közé zárjuk a szerkezetet, a bekerülő nedvesség nehezebben tud eltávozni.

Ezért a párazáró réteg helyét mindig a teljes rétegrenddel együtt kell megtervezni.

A párafékező fólia nem teljesen állítja meg a párát

A párafékező fólia működése kevésbé szélsőséges.

Nem célja a vízpára teljes útjának lezárása, hanem szabályozza, illetve lassítja annak áthaladását. Ezzel segíthet csökkenteni annak kockázatát, hogy túl sok nedvesség jusson a szerkezet hidegebb rétegeibe.

A gyakorlatban ez sok szerkezetnél kedvezőbb lehet, mert megfelelő rétegrend esetén bizonyos mértékű kiszáradási lehetőséget is meghagy.

Léteznek úgynevezett változó páradiffúziós ellenállású vagy „intelligens” fóliák is. Ezek tulajdonságai a környezeti nedvességi viszonyoktól függően változhatnak, így bizonyos helyzetekben jobban segíthetik a szerkezet kiszáradását.

A pontos termékválasztásnál azonban mindig a gyártó által meghatározott felhasználási területet és a tervezett rétegrendet kell figyelembe venni.

A páraáteresztő fólia éppen a kiszáradást segíti

A páraáteresztő fólia egészen más szerepet tölt be.

Úgy alakítják ki, hogy a szerkezet belsejéből érkező vízpárát viszonylag könnyen kifelé engedje, miközben a külső oldal felől érkező csapadékkal szemben védelmet nyújthat.

Leggyakrabban magastetők külső részén, a hőszigetelés fölött találkozhatsz vele. Ilyenkor például egy esetlegesen a tetőfedés alá kerülő kisebb mennyiségű nedvességgel szemben is védheti az alatta lévő szerkezetet.

Ezért gyakran nevezik tetőfóliának vagy alátétfóliának is, bár ezek a kifejezések önmagukban még nem mondják meg pontosan az adott termék páratechnikai tulajdonságait.

Az Sd-érték sokat elárul a fólia tulajdonságairól

A fóliák összehasonlításánál gyakran találkozhatsz az Sd-értékkel.

Ez leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott réteg vízpárával szembeni ellenállása milyen vastag álló levegőréteg ellenállásának felel meg.

Általános szabályként minél nagyobb az Sd-érték, annál nehezebben jut át a vízpára az anyagon.

Ezért a páraáteresztő fóliák Sd-értéke jellemzően nagyon alacsony, míg a párazáró rétegeké nagyságrendekkel nagyobb lehet.

A konkrét határértékeket azonban nem érdemes önmagukban kezelni. A különböző termékek és felhasználási területek miatt mindig az adott fólia műszaki adatlapja és az egész épületszerkezet kialakítása alapján kell dönteni.

Nemcsak a fólia típusa, hanem a kivitelezés is számít

Hiába választod ki a megfelelő fóliát, ha a beépítés során nagy rések maradnak a csatlakozásoknál.

A belső oldali párafékező vagy párazáró rétegnél különösen fontos lehet a folytonosság. Az illesztéseket, áttöréseket, vezetékek környezetét és a falhoz vagy más szerkezeti elemekhez kapcsolódó részeket az adott rendszerhez megfelelő módon kell lezárni.

Ennek oka, hogy a nedvesség nemcsak lassú páradiffúzióval, hanem a levegő mozgásával is bekerülhet a szerkezetbe. A légmozgással szállított nedvesség emiatt különösen fontos tényező lehet.

Az apró kivitelezési hibák ezért jelentősen ronthatják egy egyébként megfelelően megtervezett rendszer működését.

Képek forrása: Építőipari Magazin

Nem létezik minden szerkezethez egyetlen univerzális fólia

Az egyik legfontosabb szabály, hogy ne kizárólag a fólia neve alapján válassz.

Más rétegrendre lehet szükség egy magastetőnél, egy könnyűszerkezetes falnál, egy lapostetőnél vagy például egy felújított régi épületnél.

Számít a hőszigetelés típusa, a külső és belső burkolat, az épület használata, a szerkezeti anyagok tulajdonsága, illetve az is, milyen irányban tud kiszáradni az adott szerkezet.

Különösen problémás lehet, ha egy szerkezet mindkét oldalára nagyon kis páraáteresztésű réteg kerül, mert az esetlegesen bekerülő nedvességet könnyen bezárhatjuk közéjük.

Érdemes együtt nézni a három fólia szerepét

Nagyon leegyszerűsítve a különbséget így lehet megjegyezni:

- a párazáró fólia erősen akadályozza a vízpára átjutását;

- a párafékező fólia szabályozza és lassítja a pára vándorlását;

- a páraáteresztő fólia lehetővé teszi, hogy a vízpára könnyebben kifelé távozzon a szerkezetből.

A jó megoldást azonban nem az jelenti, hogy mindenhová a lehető legerősebb párazárást építed be. A cél olyan rétegrend kialakítása, amely a nedvesség bejutását megfelelően korlátozza, ugyanakkor szükség esetén a kiszáradásra is lehetőséget biztosít.

Komolyabb tető-, fal- vagy hőszigetelési munka előtt ezért érdemes a teljes rétegrendet megtervezni, és nem különálló termékként kezelni a fóliát.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!