Melyik hőszigetelő anyag mire való? – Összehasonlító útmutató

A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása ma már messze nem csak pénzkérdés. Egy jól átgondolt döntés évtizedekre meghatározza egy épület energiahatékonyságát, komfortját, fenntartási költségeit, sőt, még az ingatlan értékét is. Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek átfogó, közérthető útmutatót arról, melyik hőszigetelő anyag mire való valójában. Ebben az összehasonlító cikkben végigvesszük a leggyakrabban használt megoldásokat, azok előnyeit, korlátait és tipikus felhasználási területeit.

Miért nem létezik „mindenre jó” hőszigetelő anyag?

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy létezik egy univerzális hőszigetelő anyag, ami homlokzatra, tetőre, padlóra és lábazatra is egyformán ideális. A valóságban azonban minden szerkezet más terhelést kap: eltérő a nedvesség, a mechanikai igénybevétel, a hőmérsékletingadozás és a tűzvédelmi elvárás is. Éppen ezért a hőszigetelő anyagok összehasonlítása során mindig az adott épületszerkezetből kell kiindulni.

EPS (expandált polisztirol) – a klasszikus homlokzati megoldás

Az EPS az egyik legismertebb és legelterjedtebb hőszigetelő anyag Magyarországon. Gyakran hangarocellnek is nevezik. Könnyű, jól vágható, kedvező árú és megfelelő vastagságban hatékonyan csökkenti a hőveszteséget.

Elsősorban homlokzati hőszigeteléshez ajánlott, családi házaknál és társasházaknál egyaránt. Fontos azonban tudni, hogy páraáteresztő képessége korlátozott, ezért régi, nedvesedésre hajlamos falazatoknál körültekintően kell alkalmazni. Mechanikai terhelésre érzékenyebb, így lábazatra vagy járható felületekre nem ideális.

Kép forrása: Nuclear Power

Grafitos EPS – vékonyabb rétegrend, jobb teljesítmény

A grafitos EPS tulajdonképpen az EPS továbbfejlesztett változata. Grafitrészecskéinek köszönhetően jobb hővezetési tényezővel rendelkezik, így kisebb vastagság is elegendő belőle azonos hőszigetelési értékhez, ami különösen akkor előnyös, ha a homlokzaton helyszűke van, például telekhatáron álló épületeknél vagy meglévő nyílászárók környezetében. Felhasználása hasonló az EPS-hez, viszont az ára magasabb, a napsugárzás elleni védelem pedig fokozott figyelmet igényel a kivitelezés során.

XPS (extrudált polisztirol) – ahol a terhelés számít

Az XPS zártcellás szerkezetének köszönhetően rendkívül alacsony vízfelvétellel és magas nyomószilárdsággal rendelkezik. Ez teszi ideálissá lábazatok, pincék, talajjal érintkező szerkezetek és lapostetők hőszigetelésére.

A hőszigetelő anyagok összehasonlítása során az XPS mindig ott kerül elő, ahol nedvesség és mechanikai terhelés is jelen van. Homlokzatra ritkábban alkalmazzák, részben magasabb ára, részben pedig gyengébb páraáteresztése miatt.

Kép forrása: Warm International

Kőzetgyapot – páraáteresztés és tűzvédelem egyben

A kőzetgyapot az egyik legsokoldalúbb hőszigetelő anyag. Kiemelkedő páraáteresztő képessége miatt különösen ajánlott régi falazatokhoz, vályog- vagy vegyes szerkezetű épületekhez. Emellett kiváló hangszigetelő és nem éghető, ami tűzvédelmi szempontból is komoly előnyt jelent.

Homlokzati hőszigetelésre, tetőtérbe és válaszfalakba is gyakran alkalmazzák. Hátránya a magasabb ár és az, hogy a kivitelezés nagyobb szakértelmet igényel, különösen a dübelezés és a rétegrend kialakítása során.

Üveggyapot – könnyű és rugalmas megoldás tetőkhöz

Az üveggyapot elsősorban tetőtér-beépítéseknél, álmennyezeteknél és könnyűszerkezetes falaknál kerül előtérbe. Könnyű, rugalmas, jól kitölti az üregeket, és kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor mechanikai terhelést nem visel el, ezért homlokzatra vagy járható felületekre nem alkalmas. Beépítése során fontos a megfelelő párazárás, mert nedvesség hatására jelentősen romolhat a hőszigetelő képessége.

Kép forrása: Pure Eco Inc.

PUR/PIR hab – modern, nagy teljesítmény kis vastagságban

A poliuretán (PUR) és poliizocianurát (PIR) alapú hőszigetelések a modern építészet kedvelt megoldásai. Kimagasló hőszigetelő képességük miatt rendkívül vékony rétegrenddel is elérhető a kívánt energetikai szint.

Elsősorban lapostetők, ipari épületek és speciális szerkezetek esetén alkalmazzák. Magas áruk miatt családi házaknál ritkábbak, de bizonyos helyzetekben – például felújításnál, ahol nincs hely vastag szigetelésnek – kifejezetten jó megoldást jelenthetnek.

Természetes hőszigetelő anyagok – amikor a fenntarthatóság az első

A kender- vagy parafaanyagok és az egyéb fa- és cellulózalapú hőszigetelések egyre nagyobb figyelmet kapnak. Jó páraáteresztő képességük és kedvező ökológiai lábnyomuk miatt környezettudatos építkezéseknél ideálisak, azonban drágábbak, a kivitelezéshez pedig tapasztalt szakember szükséges. A hőszigetelő anyagok összehasonlítása során ezek az anyagok inkább speciális igények esetén kerülnek előtérbe.

Kép forrása: Self-Build

Hogyan dönts jól?

A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása mindig az adott épülethez, szerkezethez és használati igényekhez igazodik. Homlokzatra gyakran EPS vagy kőzetgyapot, lábazatra XPS, tetőtérbe üveg- vagy kőzetgyapot, míg speciális esetekben PUR/PIR vagy természetes anyagok jelentik az ideális megoldást. A legjobb eredmény érdekében nemcsak az anyag árát, hanem a hosszú távú teljesítményt, a kivitelezhetőséget és az épület adottságait is figyelembe kell venni.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!