Jelentős villamosenergia-hálózati korszerűsítésre készül a Budapest Airport a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Az AIR-PRON projekt keretében új transzformátorállomás, földkábel-hálózat, repülőgép-áramellátó berendezések és elektromos gyorstöltők létesülhetnek. A beruházás célja, hogy a földön várakozó repülőgépek és a kiszolgálójárművek működése kevesebb fosszilis üzemanyagot igényeljen, mérsékelve a zajterhelést és a helyi károsanyag-kibocsátást.
A Budapest Airport AIR-PRON elnevezésű fejlesztése a repülőtér forgalmi előtereinek és repülőgép-állóhelyeinek villamosenergia-ellátását korszerűsítené. A beruházás megvalósítására három részre bontott közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyben a tervezési és kivitelezési feladatok egyaránt szerepelnek.
A 2026 októberében közzétett hivatalos uniós közbeszerzési hirdetmény szerint a munkálatok a meglévő elektromos hálózat bővítésére, a repülőgépek földi energiaellátását biztosító rendszerek telepítésére és az elektromos kiszolgálójárművek töltési infrastruktúrájának kialakítására terjednek ki.
A fejlesztés építőipari szempontból különösen összetett feladat. A repülőtér különböző területein középfeszültségű kábeleket kell lefektetni, új berendezéseket telepíteni, és olyan munkálatokat elvégezni, amelyek jelentős része a légikikötő működő infrastruktúráját érinti.
A Liszt Ferenc repülőtér elektromos infrastruktúra fejlesztése egyik legfontosabb elemeként a B utasmóló, vagyis a PIER B területén új, 11/0,4 kV-os transzformátorállomást alakítanak ki.
Az állomásba három, egyenként 2000 kVA teljesítményű transzformátor kerülhet, amelyek összes névleges teljesítménye eléri a 6000 kVA-t. A beruházás középfeszültségű kapcsolóberendezések és elosztók telepítését is magában foglalja.
A hálózatfejlesztés a repülőtér több pontját érinti, köztük a 2A és 2B terminál környezetét, a PIER B és PIER 1 területeit, valamint az áruszállító repülőgépeket kiszolgáló Cargo Apront.
A közbeszerzési dokumentáció alapján összesen 3999 folyóméter 11 kV-os földkábel beépítésével számolnak. Ez három párhuzamos kábel alkalmazását jelenti, így a tényleges kábelnyomvonal hossza körülbelül 1333 méter.
A fejlesztés hosszú távú jelentősége abban áll, hogy a nagyobb villamosenergia-kapacitás lehetővé teszi az új földi kiszolgálóberendezések együttes működtetését. Ez alapfeltétele a jelenleg fosszilis üzemanyagokkal üzemeltetett rendszerek fokozatos kiváltásának.
A beruházás számottevő földmunkával és burkolatépítéssel is jár. A dokumentáció összesen 1544 méternyi irányított fúrást tartalmaz a különböző repülőtéri területeken.
Ebből 338 méter a Cargo Apron térségében, 1000 méter a PIER 1 környezetében, további 206 méter pedig a PIER B területén valósulhat meg.
Az irányított fúrásos technológia lehetővé teszi a föld alatti vezetékek elhelyezését anélkül, hogy a teljes nyomvonalon hagyományos, nyílt árkot kellene kialakítani. Ez különösen fontos olyan összetett infrastruktúrával rendelkező létesítményekben, mint egy nemzetközi repülőtér.
A munkálatokhoz közel 600 négyzetméternyi, pontosabban 598,5 négyzetméter bazaltbeton burkolatépítés is kapcsolódik. A kivitelezőknek a kábelaknák és a kapcsolódó szerkezetek kialakítása mellett a burkolatok helyreállításáról is gondoskodniuk kell.
A repülőtéri építkezések egyik legnagyobb kihívása a munkaterületek megfelelő ütemezése. A kivitelezést össze kell hangolni a légikikötő üzemeltetési és biztonsági követelményeivel, ezért a közbeszerzés külön organizációs tervek elkészítését is előírja.
Az AIR-PRON projekt második nagy feladatcsoportja a repülőgépek állóhelyi kiszolgálásának korszerűsítése.
A tervek szerint 15 rögzített földi áramellátó berendezést, úgynevezett GPU-t, valamint 17 előkondicionált levegőt biztosító PCA-berendezést telepítenek.
A GPU-rendszerek a parkoló repülőgépek elektromos berendezéseinek működtetéséhez biztosítanak energiát, míg a PCA-egységek az utastér fűtését vagy hűtését szolgálják.
A cikkben szereplő illusztrációk forrása: Építőipari Magazin
Ezek alkalmazásával csökkenthető a repülőgépek fedélzeti segédhajtóműveinek, az APU-knak a használata. A segédhajtóművek a földi tartózkodás során jelentős mennyiségű üzemanyagot fogyaszthatnak, miközben zajt és légszennyező anyagokat bocsátanak ki.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szakmai útmutatója is kiemeli, hogy a földi áramellátás és az előkondicionált levegő együttes biztosítása mérsékelheti az üzemanyag-felhasználást és a kapcsolódó kibocsátásokat.
A tervezett fejlesztés elsősorban a földi kiszolgálás környezeti hatásait csökkentheti. A fel- és leszálló repülőgépek zajterhelését közvetlenül nem szünteti meg, és a tényleges megtakarítás az új berendezések használatának gyakoriságától is függ.
A harmadik beruházási rész az elektromos földi kiszolgálójárművek infrastruktúrájának fejlesztését célozza.
A Cargo Apron PH2 területén négy, egyenként 100 kW teljesítményű elektromos töltőberendezést telepítenének. Ezek együttes névleges teljesítménye 400 kW.
A fejlesztés nem csupán a töltőoszlopok elhelyezését jelenti: a kivitelezőknek az új elektromos nyomvonalakat, csatlakozásokat és a működéshez szükséges kapcsolódó infrastruktúrát is ki kell építeniük.
A korszerűsítés azért jelentős, mert az áruszállító repülőgépek kiszolgálásához nagy teherbírású járműveket és rakodóberendezéseket használnak. Ezek elektromos változatainak elterjedéséhez megfelelő teljesítményű töltőhálózatra van szükség.
A töltési lehetőségek bővítése így hosszabb távon a dízelüzemű kiszolgálógépek egy részének kiváltását is elősegítheti.
A közbeszerzési hirdetmény alapján a projekt részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, vagyis a CEF 2021–2027-es programjának forrásaiból részesül finanszírozásban.
A három beruházási részre külön teljesítési időtartamokat határoztak meg. A villamos hálózat fejlesztésére 420 nap, a GPU- és PCA-rendszerek telepítésére 510 nap, míg a négy elektromos gyorstöltő kialakítására 45 nap szerepel a dokumentációban.
Az ajánlattételi határidő 2026. december 15., így a beruházás jelenleg a kivitelező kiválasztását célzó szakaszban tart. A tényleges munkakezdés időpontja és a befejezés dátuma a közbeszerzési eljárás eredményétől, illetve a szerződéskötéstől függ.
A Liszt Ferenc repülőtér elektromos infrastruktúra fejlesztése jól példázza, hogy a közlekedési létesítmények fenntarthatóbb működéséhez jelentős építőipari és villamosenergetikai beruházások szükségesek.
Az új transzformátorállomás, a középfeszültségű kábelhálózat, az állóhelyi energiaellátó rendszerek és a gyorstöltők együttesen teremthetik meg a földi kiszolgálás további villamosításának műszaki feltételeit.
A fejlesztés eredményeként mérséklődhet a repülőtér földi üzemeltetéséhez kapcsolódó üzemanyag-fogyasztás, zajterhelés és helyi károsanyag-kibocsátás. A hosszú távú eredményesség ugyanakkor az új infrastruktúra kihasználtságától és a repülőtéri járműpark további korszerűsítésétől is függ.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!