Irodaházból lakóház: új funkciót kap egy félkész épület a Corvin-negyednél

Újabb példát láthatunk arra, hogyan reagál az ingatlanfejlesztési piac a városi igények gyors változására: a Corvin-negyed közelében egy szerkezetkész irodaház alakul át társasházzá. Az irodaház lakóházzá alakítása Budapesten eddig ritka megoldásnak számított, a most induló beruházás azonban irányt mutathat a jövő fejlesztései számára is.

A projekt több mint 200 lakást, kiemelkedő belmagasságot, közösségi tereket és modern gépészeti megoldásokat kínál, miközben a meglévő épületszerkezet újrahasznosításával csökkenti a környezeti terhelést és a kivitelezési időt.

Funkcióváltás a Corvin-negyed szomszédságában

A fejlesztést a Cordia valósítja meg, a Futureal Group tagjaként. A beruházás a Corvin Innovation Campus egyik szerkezetkész, eredetileg irodai funkcióra tervezett épületrészét érinti, amely nyolcszintes lakóházzá alakul át.

Az áttervezést a Radius B+S építésziroda készítette. A meglévő szerkezet adottságai lehetővé tették, hogy a lakások egy részében az átlagosnál nagyobb, akár három métert meghaladó belmagasság jöjjön létre – ez a belvárosi lakásfejlesztéseknél kifejezetten ritka érték.

Több mint 200 lakás, közösségi fókusz

Az átalakítás eredményeként több mint 200 korszerű lakás épül, jellemzően stúdió- és egy hálószobás elrendezéssel. A lakásmixet tudatosan a befektetői kereslethez igazították, figyelembe véve a környék bérleti potenciálját és közlekedési adottságait.

A projekt része egy háromszintes mélygarázs, valamint a közösségi életet támogató, összesen mintegy 400 négyzetméteres belső tér. Emellett a legfelső szinten egy 160 négyzetméteres privát tetőterasz is kialakításra kerül, amely a városi lakóprojektekben egyre keresettebb hozzáadott értéknek számít.

Miért most? A lakáspiac diktálja a tempót

A beruházás hátterében a fővárosi újlakás-piac élénkülése áll. A fejlesztő szerint az év második felében is fennmaradhat a kereslet, ezért született meg a döntés az épület rendeltetésének módosításáról. Az irodaház lakóházzá alakítása Budapesten ebben az esetben piaci és városszerkezeti szempontból is indokoltnak bizonyult.

A lokáció különösen vonzó befektetési célra: a Semmelweis Egyetem közelsége, a metrókapcsolat és a Corvin Sétány városi szolgáltatásai stabil bérlői keresletet biztosítanak. A fejlesztő várakozásai szerint a lakások jelentős része befektetők kezébe kerül majd.

Nemzetközi trend, hazai úttörés

Kovács Gábor, a Cordia vezető tervezője szerint bár nemzetközi szinten régóta bevett gyakorlat az irodai funkciójú épületek lakóingatlanná alakítása, Budapesten ez az első olyan belvárosi projekt, ahol egy szerkezetkész irodaház teljes egészében társasházzá alakul át.

A meglévő szerkezet újrahasznosítása jelentős előnyökkel jár: rövidebb kivitelezési idő, kisebb anyagfelhasználás és csökkentett környezeti terhelés. Ez a megközelítés egyre inkább illeszkedik az adaptív újrahasznosítás és a fenntartható városfejlesztés elveihez.

Korszerű gépészet, alacsonyabb üzemeltetési igény

A lakóépület modern műszaki megoldásokkal készül, többek között hőszivattyús mennyezeti fűtés-hűtés rendszerrel. Ez a technológia nemcsak energiahatékonyabb működést biztosít, hanem hosszú távon alacsonyabb fenntartási költségeket is eredményez, ami mind a tulajdonosok, mind a bérlők számára vonzó szempont.

Az ilyen rendszerek alkalmazása jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amely szerint a funkcióváltás nemcsak piaci, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelenthet.

Funkcióváltás mint városi válasz

A projekt jól példázza, hogy az irodaház lakóházzá alakítása Budapesten nem csupán egyedi megoldás, hanem egy olyan eszköz lehet, amely választ ad a városi térhasználat átalakulására. A pandémia utáni irodapiaci változások, a lakáskereslet és a fenntarthatósági szempontok együttese új irányokat jelöl ki az ingatlanfejlesztésben.

A Corvin-negyednél megvalósuló beruházás nemcsak egy épület új életét jelenti, hanem egy lehetséges mintát is arra, hogyan lehet meglévő városi struktúrákat korszerű, élhető lakókörnyezetté alakítani – gyorsabban, kevesebb környezeti terheléssel és a piaci igényekhez igazodva.

Fotó: Építészfórum

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!