A háztartások energiaigénye az elmúlt években jelentősen megnőtt. A korábban kialakított villamos hálózatokra ma már mosogatógép, indukciós főzőlap, klímaberendezés, szárítógép és számos kisebb fogyasztó is csatlakozhat. Különösen a régebbi lakásokban fordulhat elő, hogy a vezetékek és az áramkörök nem ekkora terhelésre készültek.
A túlterhelt villamos hálózat jelei sokszor már jóval a komolyabb meghibásodás előtt megjelennek. Ezeket nem érdemes egyszerű kellemetlenségként kezelni, hiszen a túlmelegedő vezetékek, a sérült kötések és a hibás szerelvények áramütést vagy akár tüzet is okozhatnak. Bizonyos tünetek hátterében ugyanakkor nem túlterhelés, hanem más villamos hiba állhat, ezért a pontos ok feltárását bízd szakemberre.
A kismegszakító feladata, hogy megszakítsa az áramellátást, ha az adott áramkörön a megengedettnél nagyobb áram folyik. Ha rendszeresen akkor old le, amikor egyszerre használod például a vízforralót, a mikrohullámú sütőt és a mosogatógépet, könnyen lehet, hogy túl sok nagy teljesítményű készülék került ugyanarra az áramkörre.
Az ismétlődő lekapcsolást nem szabad azzal elintézni, hogy újra és újra visszakapcsolod a kismegszakítót. A jelenséget rövidzárlat, hibás készülék, sérült vezeték vagy meglazult kötés is előidézheti. Különösen veszélyes megoldás megfelelő ellenőrzés nélkül nagyobb névleges áramú kismegszakítóra cserélni a meglévőt. Ha a vezeték keresztmetszete ehhez nem megfelelő, a védelem már nem biztos, hogy időben lekapcsol, miközben a vezeték túlmelegedhet.
Figyelmeztető jel lehet, ha egy nagy teljesítményű berendezés bekapcsolásakor a világítás rendszeresen elhalványul vagy villogni kezd. Egyes motoros készülékek indításakor rövid ideig nagyobb áramfelvétel jelentkezhet, de az erős, visszatérő fényerő-ingadozást már célszerű megvizsgáltatni.
A villogást túlterhelt áramkör mellett laza kötés, hibás kapcsoló, elöregedett vezeték vagy külső hálózati probléma is okozhatja. Érdemes megfigyelni, hogy a jelenség csak egyetlen lámpánál, egy helyiségben vagy az egész lakásban jelentkezik-e, illetve melyik készülék működéséhez kapcsolódik. Ezek az információk a villanyszerelőnek is segíthetnek a hiba gyorsabb behatárolásában.
A nagyobb teljesítményű készülékeket ellátó csatlakozókat időnként érdemes szemrevételezni. Ha a konnektor előlapja vagy a dugvilla szokatlanul meleg, megsárgult, megbarnult, deformálódott vagy olvadás nyomai láthatók rajta, azonnal hagyd abba a használatát.
A melegedést nemcsak túlterhelés, hanem rossz érintkezés vagy meglazult kötés is okozhatja. Ilyenkor kis felületen jelentős hő fejlődhet akkor is, ha az áramkör összesített terhelése önmagában még nem lenne túl nagy. A konnektor leszerelésével és a belső vezetékek vizsgálatával ne kísérletezz házilag, még akkor sem, ha a hiba látszólag csak egyetlen aljzatot érint.
A kapcsolóból, konnektorból vagy elosztótáblából érkező sercegő, pattogó és szokatlan zúgó hang villamos ívre vagy hibás érintkezésre utalhat. Az égett műanyagra emlékeztető szag, a füst, a szikrázás, valamint a fekete égésnyom már különösen súlyos figyelmeztetés. Ezeket az elektromos biztonsággal foglalkozó szervezetek is olyan veszélyjelként emelik ki, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ha biztonságosan megtehető, kapcsold le az érintett áramkört vagy a lakás főkapcsolóját, húzd ki a berendezést, és kérj mielőbb szakmai segítséget. Füstölés vagy tűz esetén hagyd el a lakást, hívd a 112-t, és elektromos berendezés oltásához ne használj vizet.
A túl kevés konnektor miatt sok lakásban egymást érik az elosztók és a hosszabbítók. Ezek azonban nem növelik meg az áramkör teherbírását: csak több csatlakozási lehetőséget teremtenek ugyanahhoz a hálózathoz. Különösen kockázatos lehet több nagy teljesítményű, hőt termelő készüléket egyetlen elosztóról működtetni.
A feltekert kábeldobot használat előtt a gyártó előírásainak megfelelően teljesen le kell tekerni, mert a felcsévélt vezeték nehezebben adja le a keletkező hőt. A forró, elszíneződött vagy sérült hosszabbítót pedig ne használd tovább. A hosszabbító átmeneti segítség lehet, de nem helyettesíti a megfelelő számú, szakszerűen kialakított csatlakozóaljzatot és áramkört.
Képek forrása: Építőipari Magazin
Fontos különbség van a kismegszakító és az áram-védőkapcsoló, közismert nevén FI-relé működése között. Előbbi többek között túlterhelés és zárlat esetén védi a vezetéket, utóbbi elsősorban veszélyes szivárgó áram érzékelésekor kapcsol le. Ha tehát a FI-relé old le, abból önmagában nem következik, hogy túl nagy a lakás fogyasztása.
A hiba okát nem érdemes találgatással megállapítani. Jegyezd fel, melyik védelmi eszköz kapcsolt le, milyen készülékek működtek előtte, és tapasztaltál-e szagot, hangot vagy melegedést. Egy villanyszerelő terhelésméréssel, a kötések és védelmi eszközök ellenőrzésével, valamint a hálózat állapotának felmérésével tudja eldönteni, szükség van-e javításra, új áramkör kialakítására vagy átfogó korszerűsítésre.
A túlterhelt villamos hálózat jelei tehát ritkán maradnak teljesen észrevétlenek. A gyakori lekapcsolás, a villódzó világítás, a meleg konnektor és az égett szag mind olyan üzenet, amelyre időben reagálni kell. A hálózat szakszerű átvizsgálása nemcsak a bosszantó hibákat szüntetheti meg, hanem a lakás biztonságát is jelentősen javíthatja.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!