A fal glettelése az egyik legfontosabb – és leggyakrabban alábecsült – lépés a festés vagy a burkolás előtt. Hiába a jó minőségű festék vagy a precíz kivitelezés, a végeredményen azonnal meglátszik, ha az alapfelület nem megfelelő. Nem véletlen, hogy újra és újra felmerül a kérdés: hogy hány réteg glett szükséges ahhoz, hogy a fal valóban szép, sima és tartós legyen?
A válasz nem mindig egyértelmű, mert több tényezőtől is függ. Ebben a cikkben végigvesszük, mikor elég egy réteg, mikor szükséges kettő és mikor nem érdemes megállni háromnál kevesebbnél.
A glettelés célja nem pusztán az, hogy fehér legyen a fal. Az a feladata, hogy eltüntesse a kisebb hibákat, egyenetlenségeket és hajszálrepedéseket, valamint egy olyan egységes felületet alakítson ki, amelyre a festék vagy a burkolat már tökéletesen felvihető. Ha túl kevés réteg kerül fel, a fal hullámos maradhat, foltosan szívja be a festéket, a fényben pedig kirajzolódhatnak az apró hibák, ugyanakkor a túlzásba vitt glettelés felesleges anyag- és időpazarlás lehet, ezért fontos megtalálni az arany középutat.
Kép forrása: Colorex
Egyetlen réteg glett általában csak kivételes esetekben elegendő. Ilyen lehet például egy már korábban glettelt, jó állapotú fal, ahol csupán apró javításokra van szükség. Ha a felület sík, nincsenek mélyebb hibák és a cél csak a kisebb karcok eltüntetése, akkor egy vékony kiegyenlítő réteg is megfelelő lehet.
Fontos azonban tudnod, hogy új építésnél vagy felújításnál ez ritkán elegendő. A legtöbb esetben egy réteg glett csak ideiglenes megoldásnak számít, ami a végeredmény minőségén is meglátszik.
A gyakorlatban a "hány réteg glett szükséges" kérdésre a kettő a legjellemzőbb válasz. Ez már lehetőséget ad arra, hogy az első réteg kijavítsa a nagyobb egyenetlenségeket, a második pedig finomítsa a felületet.
Az első glettelés általában durvább szemcséjű anyaggal történik, amelyet csiszolás követ. A második réteg már vékonyabb, finomabb glett, amely a fal végső simaságát adja meg. Ez a módszer a legtöbb lakásfelújításnál, gipszkarton falaknál és vakolt felületeknél is beválik.
Kép forrása: DepositPhotos
Három réteg glett akkor válik szükségessé, ha a fal kifejezetten rossz állapotú, vagy ha prémium minőségű felület a cél. Ilyen lehet például egy régi, többször átfestett fal, ahol sok a javítás, repedés és hullámosság, vagy ha erős oldalirányú fény éri a felületet.
Modern lakásokban, nagy ablakfelületek mellett gyakran a legkisebb hibák is meglátszanak. Ilyenkor a harmadik, nagyon vékony glett réteg segít abban, hogy a fal valóban tükörsima legyen és festés után se rajzolódjanak ki az egyenetlenségek.
Új vakolt fal esetén általában legalább két réteg glett szükséges, de gyakran három adja a legszebb eredményt. Gipszkarton falaknál a hézagolás után szinte mindig javasolt a teljes felület glettelése, minimum két rétegben. Régi falaknál a szükséges rétegek száma attól függ, mennyire sérült a felület, de sokszor itt sem érdemes kettőnél kevesebbel számolni.
Kép forrása: Thrakon
Nemcsak a rétegek száma lényeges, hanem az is, hogy a glettelés megfelelő körülmények között történjen. Fontos a rétegek közötti száradási idő betartása, a gondos csiszolás és a portalanítás. Az elkapkodott glettelés még több réteg esetén sem hoz jó eredményt.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a glett minősége és a szerszámhasználat legalább annyira fontos, mint a rétegek száma. Egy jó minőségű glettanyag, megfelelő glettvas és türelem sokszor egy teljes plusz rétegnek megfelelő hatást eredményez. A gondosan kivitelezett glettelés nemcsak esztétikai kérdés, hanem a festék tartósságát és egységes fedését is jelentősen javítja.
Arra a kérdésre, hogy hány réteg glett szükséges, nincs minden helyzetre érvényes válasz, de általánosságban elmondható, hogy a szép és tartós végeredményhez legalább két réteg glett kell. Egy réteg csak kivételes esetekben elegendő, míg három réteg prémium minőséget biztosít, különösen problémás vagy erősen megvilágított falaknál. Ha a glettelésen nem spórolsz, a festés is látványosan szebb és tartósabb lesz.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!