Az őszi építkezéseknél és felújításoknál nemcsak az időjárás nehezítheti meg a munkát. Az is komoly problémát okozhat, ha a már megvásárolt anyagokat hetekig vagy akár hónapokig kell tárolni a felhasználás előtt.
A csapadékosabb idő, a magas páratartalom, az éjszakai lehűlés és később az első fagyok bizonyos építőanyagokban maradandó károkat is okozhatnak. Egy átázott zsák cement, megvetemedett falap vagy átnedvesedett hőszigetelő anyag sokszor már nem használható fel megfelelően.
Az építőanyagok tárolása ősszel ezért némi előkészületet igényel. Nem minden anyagnak kell feltétlenül fűtött helyiség, de fontos tudni, melyiket mitől kell megvédeni.
A zsákos, por alakú építőanyagok különösen érzékenyek a nedvességre.
A cement, csemperagasztó, aljzatkiegyenlítő, glettanyag vagy szárazhabarcs már a levegő magas páratartalmából is képes nedvességet felvenni. Ha pedig közvetlenül víz éri a csomagolást, az anyag a zsákban elkezdhet csomósodni vagy részben megkötni.
Ezeket az anyagokat lehetőleg zárt, száraz helyen tárold, és ne közvetlenül a betonpadlóra helyezd őket. Raklap, faléc vagy más megemelt alátét segítségével csökkentheted annak esélyét, hogy alulról nedvességet szívjanak fel.
Arra is figyelj, hogy a zsákok ne érjenek nyirkos külső falhoz.
Egy egyszerű fóliatakarás önmagában nem mindig elegendő, különösen akkor, ha alatta megreked a pára.
A különböző hőszigetelő anyagok eltérően reagálnak a nedvességre.
Az ásványgyapot és az üveggyapot esetében különösen fontos, hogy a csomagolás sértetlen maradjon, és az anyag ne ázzon át. A nedves szigetelőanyag nehezebben kezelhető, és a beépítés előtt teljes kiszáradást igényelhet.
A polisztirol hőszigetelő lapok kevésbé érzékenyek a rövid ideig tartó nedvességre, de ezeket sem érdemes fedetlenül hagyni az udvaron. A tartós napsugárzás, a csapadék és a mechanikai sérülések ronthatják az anyag állapotát.
A csomagokat sík, stabil felületre helyezd, és rögzítsd úgy, hogy erős szélben se tudjanak felborulni vagy elmozdulni.
A faanyag tárolásánál gyakori hiba, hogy teljesen légmentesen fóliába csomagolják.
A tetőlécek, stafnik, gerendák vagy burkolódeszkák valóban nem ázhatnak folyamatosan, ugyanakkor a megfelelő szellőzés is nagyon fontos. Ha a fa nedvesen kerül zárt fólia alá, a bent rekedt pára kedvezhet a penészesedésnek.
A faanyagot lehetőleg a talajtól elemelve, vízszintes alátéteken tárold.
A kötegek között hagyj megfelelő légmozgást, felülről pedig olyan módon takard le őket, hogy a csapadék ne érje közvetlenül a fát, de az oldalaknál továbbra is szellőzhessen.
Ha később beltéri felhasználásra szánod, a beépítés előtt érdemes időt hagyni arra is, hogy az anyag alkalmazkodjon a helyiség hőmérsékletéhez és páratartalmához.
A gipszkarton lapokat mindig száraz, fedett helyen tárold.
A lapok papírborítása és gipszmagja egyaránt károsodhat tartós nedvesség hatására. A megázott lap eldeformálódhat, a szélei sérülhetnek, és penészesedés is kialakulhat.
Fontos a megfelelő fektetés is.
A gipszkarton lapokat lehetőleg vízszintesen, sík és megfelelően alátámasztott felületen tárold. Ha hosszabb ideig ferdén vagy nem megfelelő alátámasztással állnak, meghajolhatnak.
Még impregnált, nedvességállóbb kivitel esetén sem célszerű szabadtéri tárolással számolni.
A vízbázisú festékek, alapozók, egyes ragasztók, tömítőanyagok és más folyékony építőipari termékek különösen érzékenyek lehetnek az alacsony hőmérsékletre.
Ha egy ilyen termék megfagy, az állaga és tulajdonságai megváltozhatnak, és előfordulhat, hogy felengedés után sem használható megfelelően.
Ősszel ezért már nem elég csak az esőtől védeni ezeket az anyagokat.
A tárolási hőmérsékletre vonatkozó pontos előírásokat mindig keresd meg a csomagoláson vagy a gyártói műszaki adatlapon. Sok terméknél külön feltüntetik, hogy fagymentes helyen kell tartani.
Ugyanez vonatkozhat bizonyos purhabokra, tömítőkre és vegyi rögzítőanyagokra is.
A kerámialapok, greslapok és más burkolatok számára önmagában a hideg általában kevésbé jelent problémát, de a rossz tárolás könnyen töréshez vagy sérüléshez vezethet.
A dobozokat stabil, teherbíró és lehetőleg száraz felületre helyezd.
A csomagolás átázását azért is érdemes elkerülni, mert a kartondoboz elveszítheti a tartását, így mozgatás közben könnyebben széteshet.
Nagyobb mennyiségű burkolatnál ügyelj arra is, hogy az aljzat elbírja a jelentős pontszerű terhelést.
A raklapon érkező tégla, falazóelem és térkő általában jobban viseli a szabadtéri tárolást, mint sok más építőanyag.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen mindegy, hol és hogyan állnak hónapokon keresztül.
A raklapokat szilárd, vízszintes felületre helyezd, ahol nem tudnak megsüllyedni. A tartósan sáros, vízben álló tárolóhely megnehezítheti a későbbi mozgatást és szennyezheti az anyagokat.
A bontott csomagokat célszerű visszatakarni, különösen akkor, ha a falazóanyag üregeiben vagy a raklap belsejében nagyobb mennyiségű víz gyűlhet össze, amely később megfagyhat.
Képek forrása: Építőipari Magazin
A jó tárolóhely kialakítása után sem érdemes hónapokra megfeledkezni az építőanyagokról.
Nagyobb esőzés, vihar vagy erősebb lehűlés után ellenőrizd a takarást, a csomagolások állapotát és azt is, hogy nem került-e víz az anyagok alá.
Az építőanyagok tárolása ősszel leginkább arról szól, hogy a különböző termékeket a saját tulajdonságaiknak megfelelően védd. A por alapú anyagoknak száraz helyre, a faanyagnak szellőzésre, a gipszkartonnak fedett tárolásra, a folyékony termékeknek pedig sok esetben fagymentes környezetre van szükségük.
Néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentős mennyiségű anyagot és pénzt menthetsz meg, és tavasszal sem egy átázott, megfagyott vagy használhatatlanná vált készlet vár majd az építkezésen.
Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!