Okos gépek az építőiparban: az automatizáció jelenlegi helyzete Magyarországon

Az építőipar kapcsán az automatizáció sokáig inkább futurisztikus ígéretnek tűnt, mint kézzelfogható valóságnak. A robotok, az önjáró gépek és a digitális vezérlésű munkafolyamatok egy jó ideig csak konferenciák előadásaiban és látványos külföldi videókban jelentek meg, az elmúlt néhány évben azonban Magyarországon is elkezdett változni a helyzet: igaz, hogy lassan és egyenetlenül, de egyértelműen elindult valami.

Automatizáció = robotok mindenhol?

Fontos különbséget tenni a teljes automatizáció és a részfolyamatok gépesítése között. A hazai építőiparban jelenleg nem a „robotépítkezések” kora zajlik, hanem a félautomata, digitálisan támogatott munkavégzés terjed. Idetartoznak a GPS-vezérelt földmunkagépek, az automatikus szintezést végző eszközök, a szenzorokkal támogatott betonozás vagy a digitálisan programozható darurendszerek. Ezek a megoldások nem váltják ki a szakembereket, viszont jelentősen csökkentik a hibalehetőségeket, gyorsítják a munkát és kiszámíthatóbbá teszik az egyes fázisokat. A hangsúly ma még nem az ember helyettesítésén, hanem az ember munkájának támogatásán van.

Kép forrása: BuildEXT

Hol használnak már most is automatizált gépeket?

A legnagyobb előrelépés jelenleg a földmunka és a szerkezetépítés területén tapasztalható. A nagyobb kivitelezéseknél egyre gyakoribbak a gépvezérlő rendszerekkel felszerelt kotrógépek és dózerek, amelyek digitális terv alapján dolgoznak, minimális utólagos korrekcióval. Ez nemcsak időt spórol, hanem jelentős anyagmegtakarítást is eredményez.

Szintén jól látható a fejlődés az előregyártott szerkezetek beemelésénél, ahol a daruk precíziós vezérlése, valamint a digitális tervezés és a helyszíni kivitelezés összekapcsolása egyre inkább alapelvárásnak számít a nagyobb volumenű projekteknél.

Kép forrása: Capitol Technology University

Miért nem terjed gyorsabban?

Jogos a kérdés, hiszen a technológia sok esetben már elérhető, a lassabb terjedésnek azonban több oka is van. Az egyik legfontosabb a beruházási költség: az automatizált gépek és rendszerek sokkal drágábbak, mint a hagyományos eszközök, és a megtérülés gyakran csak hosszabb távon jelentkezik.

Emellett komoly kihívás a szakemberhiány új formája is. Nemcsak építőmunkásokból van kevés, hanem olyan gépkezelőkből is, akik képesek digitális rendszerekkel, szoftverekkel és érzékelőkkel dolgozni, az oktatás és a betanítás pedig sok esetben nem tart lépést a technológiai fejlődéssel.

Kép forrása: Milwaukee Tool

Mi a helyzet a kisebb kivitelezőkkel?

A magyar piac sajátossága, hogy a kivitelezések jelentős részét kis- és középvállalkozások végzik. Számukra az automatizáció teljes gépparkcsere helyett elsősorban inkább lépésenkénti fejlesztést jelent, vagyis egy-egy precízebb mérőeszköz, digitális szintező, okos akkumulátoros gép vagy szoftveres tervezést támogató megoldás bevezetését. Ez a fokozatos alkalmazkodás valószínűleg hosszú távon fenntarthatóbb is, mint a hirtelen, nagy beruházásokkal járó technológiai ugrás.

Kép forrása: Cornerstone Projects

Mi várható a következő években Magyarországon?

A jelenlegi trendek alapján Magyarországon az automatizáció a következő években nem forradalmi, hanem evolúciós módon fog terjedni. Egyre több digitálisan támogatott munkafázis jelenik meg, nő a precizitás iránti igény és lassan alapelvárássá válik az adatvezérelt tervezés és kivitelezés összekapcsolása.

A teljesen autonóm építkezések helyett sokkal inkább egy okosabb, hatékonyabb és kiszámíthatóbb építőipar képe rajzolódik ki, ahol a gépek nem elveszik a munkát, hanem segítenek túlélni a szakemberhiányt, az árnyomást és a határidők szorítását.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!