„Az építőipar jövője a minőségben és az együttműködésben rejlik” – interjú Markovich Bélával, a Mapei ügyvezető igazgatójával

Az építőipar fordulóponthoz érkezett. Az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a szakemberhiány egyszerre alakítják át a piac működését. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója szerint azok a vállalatok lehetnek sikeresek a következő években, amelyek nem csupán termékekben, hanem hosszú távú megoldásokban, tudásban és partnerségben gondolkoznak. Interjúnkban az ágazat jelenéről és jövőjéről kérdeztük.

Építőipari Magazin: Az elmúlt években a magyar építőipar egyszerre szembesült a beruházások visszaesésével, az inflációval, az alapanyagárak jelentős ingadozásával, a munkaerőpiaci kihívásokkal, valamint az energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárások erősödésével. Egy olyan vállalat vezetőjeként, amely gyakorlatilag a teljes építőipari értéklánccal napi kapcsolatban áll, hogyan értékeli a hazai piac jelenlegi állapotát, és mely folyamatokat tartja a következő évek szempontjából a legmeghatározóbbnak?

Markovich Béla: A magyar építőipar jelenleg egy átmeneti, sok szempontból az újrarendeződés időszakában van. Az elmúlt években a piac szereplőinek egyszerre kellett alkalmazkodniuk a kereslet visszaeséséhez, a beruházások elhalasztásához, az energia- és alapanyagárak kiszámíthatatlanságához, valamint a finanszírozási környezet változásához. Ez jelentős nyomást helyezett a teljes értékláncra, a gyártóktól a kereskedőkön át a kivitelezőkig és beruházókig.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a piac nem állt meg, inkább óvatosabbá, tudatosabbá vált. A beruházók jobban megfontolják a döntéseiket, a kivitelezők nagyobb biztonságot keresnek a műszaki megoldásokban, a végfelhasználók pedig egyre inkább hosszú távon gondolkodnak. A következő években szerintem három folyamat lesz meghatározó: az energiahatékonysági felújítások felértékelődése, a minőségi és tartós rendszerek iránti igény növekedése, valamint a szakemberhiányra adott válaszok, vagyis a képzés, a digitalizáció és a hatékonyságnövelés. Azt is hozzátenném, hogy a megrendelők, a beruházók szemében egyre inkább fel fognak értékelődni a fenntartható megoldások, azok a cégek, akik törődnek azzal, hogy a működésükkel, a megoldásaikkal minél inkább hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz.

É.M.: Az építőipar szereplői ma egyszerre próbálnak megfelelni a költséghatékonysági elvárásoknak, a minőségi követelményeknek, a fenntarthatósági szempontoknak, valamint az egyre összetettebb műszaki kihívásoknak. Tapasztalatai szerint jelenleg melyek azok a problémák vagy strukturális nehézségek, amelyek a leginkább hátráltatják a beruházások és kivitelezések sikeres megvalósítását Magyarországon?

M.B.: A legnagyobb kihívást ma az jelenti, hogy az építőipari döntések jelentős része még mindig túl rövid távú költségszemlélet alapján születik. Sokszor nem az életciklus-költség, a tartósság vagy az üzemeltetési biztonság kerül előtérbe, hanem az azonnali bekerülési ár. Ez érthető egy nehezebb gazdasági környezetben, de hosszú távon gyakran drágább megoldásokhoz vezet.

Emellett továbbra is komoly probléma a szakképzett munkaerő hiánya, a kivitelezési fegyelem egyenetlensége és az, hogy a tervezés, a műszaki előkészítés és a kivitelezés között sokszor nincs elég erős együttműködés. Egy jó anyag önmagában nem elég. Megfelelő rétegrendre, pontos technológiára, képzett szakemberre és felelős döntéshozatalra van szükség. A szakképzett munkaerő hiánya sarkall minket arra, hogy az építőipari szakmákat minél szélesebb körben népszerűsítsük a gyerekek, szüleik körében, valamint, hogy képzésekkel, és termékekkel is segítsük a szakoktatást, hogy onnan minél jobb szinten képzett szakemberek kerüljenek ki. Tervezzük azt is, hogy összefogva a szakképző intézményekkel részszakmákban indítunk olyan képzéseket, amelyek jelenleg hiányoznak a piacról.

Ami még ezidáig komoly nehézséget okozott a piac szereplőinek az a kiszámíthatatlanság és a piac hektikussága. Amikor a piac növekedett, akkor szinte követhetetlen szinten növekedett és ilyenkor a kivitelezők erőforrásaikat bővítették, majd a csökkenés pedig olyan mértékű volt, hogy nem tudták azt a szintet fenntartani, amit a növekedés miatt kialakítottak.

É.M.: A Mapei hosszú ideje meghatározó szereplője a hazai piacnak. Az Ön véleménye szerint miben különbözik ma egy valódi szakmai partner egy egyszerű építőanyag-beszállítótól, és hogyan változott ez a szerep az elmúlt két évtized során?

M.B.: Ma már nem elegendő jó termékeket gyártani és szállítani. Egy valódi szakmai partner felelősséget vállal azért is, hogy a megfelelő megoldás kerüljön a megfelelő helyre, és azt szakszerűen alkalmazzák. Ez műszaki tanácsadást, képzést, helyszíni támogatást, rendszerszemléletet és hosszú távú gondolkodást jelent. Ma szinte létfontosságú olya szolgáltatásokat a termékek mellé illeszteni, amelyek nagymértékben megkönnyítik és leegyszerűsítik a vásárlók dolgát. Fontos ma már az is, hogy a gyártó, szállító a bajban is a kivitelezők mellett álljon és segítsen megoldani az esetlegesen felmerülő szakmai problémákat az építés helyszínén.

Az elmúlt két évtizedben az építőanyag-gyártók szerepe jelentősen megváltozott. Korábban a piac sokkal inkább termékközpontú volt. Ma már a kérdés az, hogy egy adott építési problémára milyen komplett, biztonságos és tartós rendszer ad választ, nagyon fontos rendszerben gondolkodni. Mi a Mapei-nél nem egyszerűen termékeket adunk el, hanem helyszíni szaktanácsadással, helyszínen elvégzett mérésekkel (tapadásmérés, nedvességmérés, stb.), helyszíni betanításokkal, képzésekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy a beruházás hosszú távon is sikeres legyen. A célunk minden építkezés esetében az, hogy az adott épület úgy készüljön el, ahogyan azt a megrendelő megálmodta és addig szolgálja az épület használóját, ameddig ő azt tervezte.

É.M.: Az építőiparban gyakran esik szó az anyagminőségről, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a komplett rendszerszintű megoldások. Mennyire látja azt, hogy a piac elmozdult az egyes termékek helyett a komplex műszaki rendszerek irányába?

M.B.: Ez az elmozdulás egyértelműen látható. Az építőiparban ma már ritkán lehet egyetlen termékkel megoldani egy problémát. Egy burkolat, egy homlokzati hőszigetelő rendszer, egy vízszigetelés vagy egy ipari padló teljesítménye mindig a teljes rendszer minőségén múlik.

A piac egyre inkább felismeri, hogy a rendszerben gondolkodás csökkenti a kockázatokat. Ha az anyagok egymással kompatibilisek, ha a rétegrend jól megtervezett, és ha a kivitelezés a technológiai előírások szerint történik, akkor a végeredmény tartósabb, biztonságosabb és gazdaságosabb. Ez különösen fontos ma, amikor egy kivitelezési hiba javítása sokkal drágább, mint korábban. Ráadásul az sem mindegy, hogy egy esetleges hiba esetén a kivitelezőnek hány helyre kell futkosnia, hogy segítséget kapjon a problémája megoldására. A kivitelezők is rájöttek, hogy amennyiben egy gyártó termékeit rendszerben alkalmazzák, akkor sokkal nagyobb biztonságban vannak.

É.M.: A Mapei rendkívül széles termékportfólióval van jelen a piacon. Mely területeken érzékelik jelenleg a legjelentősebb műszaki fejlődést, és mely megoldások iránt nőtt meg leginkább a kereslet az elmúlt években?

M.B.: Jelentős fejlődést látunk az energiahatékonysághoz kapcsolódó megoldásoknál, különösen a homlokzati hőszigetelő rendszerek, a korszerű vakolatok és felületképzések területén. Emellett egyre nagyobb az érdeklődés a felújítási technológiák, a vízszigetelési rendszerek, az ipari padlók, a betonvédelmi és betonjavítási megoldások, valamint a gyorsabb, biztonságosabb kivitelezést lehetővé tevő termékek iránt.

A másik fontos irány a fenntarthatóbb, alacsonyabb környezeti terhelésű megoldások fejlesztése. A beruházók és tervezők egyre gyakrabban keresik azokat az anyagokat, amelyek nemcsak műszakilag megbízhatóak, hanem környezeti szempontból is jobban illeszkednek a jövő építési elvárásaihoz.

É.M.: A technológiai innováció gyakran évekkel megelőzi a piaci igényeket. Egy olyan vállalat esetében, amely jelentős kutatás-fejlesztési háttérrel rendelkezik, hogyan lehet eldönteni, hogy mely fejlesztések jelentik valóban az építőipar jövőjét?

M.B.: A valódi innováció nem öncélú. Akkor értékes, ha valós problémára ad választ. Egy fejlesztésnél mindig azt kell vizsgálni, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy környezeti kihívást old meg, és képes-e a gyakorlatban is biztonságosan működni.

A Mapei előnye, hogy nemzetközi kutatás-fejlesztési háttérrel rendelkezik, ugyanakkor a helyi piacok tapasztalatait is beépíti a fejlesztésekbe. Mi napi kapcsolatban vagyunk kivitelezőkkel, tervezőkkel, kereskedőkkel és beruházókkal, ezért pontosan látjuk, hol vannak a visszatérő problémák. A jövőt azok a fejlesztések jelentik, amelyek egyszerre növelik a tartósságot, javítják a kivitelezés biztonságát, csökkentik a környezeti terhelést és hozzájárulnak az épületek jobb működéséhez.

É.M.: A fenntarthatóság ma már nem csupán kommunikációs kérdés, hanem egyre inkább gazdasági és műszaki kényszer is. Ön szerint hogyan fogja átalakítani az építőanyag-ipart a következő években a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok erősödése?

M.B.: A fenntarthatóság az építőanyag-ipar egyik legfontosabb átalakító ereje lesz. Ez már nem választás kérdése, hanem piaci, szabályozási és gazdasági realitás. Az épületek energiafelhasználása, az anyagok gyártásának környezeti hatása, a hulladék csökkentése és az élettartam növelése mind olyan tényezők, amelyek egyre nagyobb súllyal jelennek meg a döntésekben.

A jövő építőanyagainak nemcsak tartósnak és jól kivitelezhetőnek kell lenniük, hanem igazolható környezeti teljesítménnyel is rendelkezniük kell. Emellett felértékelődik a felújítás szerepe, hiszen a meglévő épületállomány korszerűsítése sok esetben fenntarthatóbb és gazdaságosabb, mint az új építés. Azok a vállalatok lesznek versenyképesek, amelyek erre rendszerszinten tudnak válaszokat adni. Azon építőanyagokat gyártó cégek, akik nem fektetnek abba, hogy a működésük minél inkább támogassa a fenntarthatóságot, nem abba az irányba fejlesztenek, hogy a termékeik minél hosszabb ideig legyenek működőképesek, a jövőben nehezebben fognak boldogulni a piacon.

É.M.: Az épületfelújítások jelentősége Európa-szerte növekszik. Milyen lehetőségeket lát a magyar épületállomány korszerűsítésében, és mely területeken lenne a legnagyobb szükség szemléletváltásra?

M.B.: Magyarországon hatalmas lehetőség van az épületállomány korszerűsítésében. Sok lakóépület energetikai, műszaki és komfortszempontból is felújításra szorul. A hőszigetelés, a homlokzatfelújítás, a vízszigetelés, a burkolatok cseréje, a teraszok, erkélyek és vizes helyiségek megfelelő kialakítása mind olyan terület, ahol egy jól megtervezett felújítás jelentősen javíthatja az épület értékét és használhatóságát.

A legnagyobb szemléletváltásra abban lenne szükség, hogy a felújítást ne eseti javításként, ne költségként kezeljük, hanem hosszú távú beruházásként, befektetésként kezeljük. Nem az a kérdés, hogy mi a legolcsóbb megoldás ma, hanem az, hogy mi működik biztonságosan tíz-húsz év múlva is. Ha a felújtások ezen irány követésével történnek, akkor valóban értéknövelő beruházásként fognak működni. Ehhez megfelelő, jól átgondolt tervezésre, minőségi anyagokra, illetve rendszerekre és szakképzett munkaerőre van szükség.

É.M.: A Mapei hosszú ideje jelentős hangsúlyt fektet a szakmai képzésekre és tudásmegosztásra. Miért tartják ezt stratégiai kérdésnek, és milyen tapasztalatokat szereztek ezen a területen az elmúlt évek során?

M.B.: A Mapei küldetés, hogy a fenntarthatóság szem előtt tartásával segítjük az embereket az építési álmaik megvalósításában. Csakis úgy lehetséges építési álmokat létrehozni, ha szakmailag magasan képzett, etikus, tisztességes szakemberek végzik el a kivitelezési munkákat. Az építőipar minősége végső soron a szakemberek tudásán nagymértékben múlik. Lehet bármilyen fejlett egy termék, ha nem megfelelően alkalmazzák, nem fogja hozni azt a teljesítményt, amit várunk tőle. Ezért a képzés számunkra nem kiegészítő tevékenység, hanem stratégiai kérdés.

A Mapei Akadémia és a szakmai programjaink célja, hogy gyakorlati, azonnal használható tudást adjunk a kivitelezőknek, kereskedőknek és tervezőknek. A tapasztalatunk az, hogy erre óriási igény van. A szakemberek szeretnének fejlődni, jobb munkát végezni, biztonságosabb megoldásokat alkalmazni. A tudásmegosztás nemcsak a Mapei érdeke, hanem az egész építőipar közös érdeke.

É.M.: Az építőipar digitalizációjáról sok szó esik, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás sokszor lassabban halad. Ön szerint mely területeken várható a legjelentősebb technológiai áttörés a következő években?

M.B.: A digitalizáció ott fog igazán áttörést hozni, ahol kézzelfogható hatékonyságnövekedést ad. Ilyen terület a tervezés, az anyagkalkuláció, a projekt-előkészítés, a logisztika, a műszaki dokumentáció és a kivitelezési folyamatok nyomon követése.

A digitális termékinformációk, az online képzések, a kalkulátorok és tervezéstámogató eszközök egyre fontosabbak lesznek. Ugyanakkor az építőiparban a digitalizáció csak akkor működik, ha a terepen dolgozó szakemberek számára is egyszerű, hasznos és gyors megoldásokat kínál. Nem technológiai divatra van szükség, hanem valódi segítségre a mindennapi munkában.

É.M.: A kivitelezők és beruházók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az élettartamra és az üzemeltetési költségekre. Mennyire változtatta meg ez a szemlélet az építőanyagokkal szembeni elvárásokat?

M.B.: Nagyon jelentősen. Ma már egyre több beruházó érti meg, hogy az épület valódi költsége nem az átadáskor zárul le. Az üzemeltetés, a karbantartás, a javítások és az energiafelhasználás hosszú távon sokkal nagyobb terhet jelenthetnek, mint az első beruházási költség különbsége.

Ezért az építőanyagokkal szembeni elvárások is megváltoztak. Nem elég, hogy egy termék megfeleljen az adott pillanatban. Tartósnak, kiszámíthatónak, rendszerben alkalmazhatónak és dokumentált teljesítményűnek kell lennie. A beruházók egyre inkább biztonságot vásárolnak, nem pusztán anyagot. A beruházók egyre inkább törekszenek arra, hogy az épületeik energiafelhasználása az üzemeltetés során a lehető legkevesebb legyen. ez épp azt a feladatot rótta a gyártókra, hogy a termékfejlesztések ebbe az irányba menjenek.

É.M.: A Mapei számos ikonikus hazai beruházásban vett részt. Mely projektekre tekint vissza különösen büszkén, és milyen tanulságokat hoztak ezek a vállalat számára?

M.B.: Minden olyan projektre büszkék vagyunk, ahol a Mapei megoldásai hozzájárultak egy tartós, minőségi és szakmailag igényes végeredményhez. Különösen fontosak számunkra azok a beruházások, ahol összetett műszaki kihívásokra kellett választ adni, például sportlétesítmények, középületek, ipari beruházások vagy nagy forgalmú kereskedelmi és közösségi terek esetében. A sok fantasztikus projektből nehéz kiemelni, de azért néhány nagyon a szívünkhöz nőtt. Az egyik legelső komoly projekt a Fővám téri vásárcsarnok, a Kettes Metró felújítása, A Dagály utcai Úszópalota, a Puskás Aréna, MVM Dóm, és még rengeteg csodás projekt.

A tanulság mindig az, hogy a sikeres projekt alapja az együttműködés. A gyártó, a tervező, a kivitelező és a beruházó közös felelőssége, hogy a megfelelő rendszer kerüljön kiválasztásra, és azt szakszerűen alkalmazzák. A nagy projektek azt is megmutatják, hogy a műszaki támogatás és a gyors reakcióképesség legalább olyan fontos, mint maga a termék. Talán két legfontosabb tanulság ezekből a projektekből, hogy nekünk már a tervezés során ott kell lennünk, hogy a feladathoz illő termékrendszerek legyenek betervezve, majd a kivitelezés során végig kell kísérnünk a projekteket, hogy esetleges probléma esetén ott legyünk és segítsünk azt megoldani.

É.M.: Az építőipar gyakran ciklikusan működik, a piaci környezet pedig folyamatosan változik. Mely vezetői döntéseket tartja a legfontosabbnak ahhoz, hogy egy vállalat hosszú távon is sikeresen tudjon alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?

M.B.: A legfontosabb, hogy egy vállalat ne csak a pillanatnyi piaci helyzetre reagáljon, hanem hosszú távú stratégiában gondolkodjon. Válságosabb időszakban különösen nagy a kísértés, hogy minden döntést rövid távú szempontok vezéreljenek. Én abban hiszek, hogy ilyenkor is meg kell őrizni a fejlesztésbe, a munkatársakba, a partnerkapcsolatokba és a tudásba vetett bizalmat.

Fontos a pénzügyi fegyelem, a rugalmas működés, a gyors döntéshozatal és az, hogy a vállalat közel maradjon a piachoz. Mi a Mapeinél mindig figyeljük, mit mondanak a kivitelezők, a kereskedők, a tervezők és a beruházók. Aki időben érti a piac jelzéseit, az nemcsak túlélni tudja a ciklusokat, hanem megerősödve kerülhet ki belőlük.

É.M.: Ha ma egy fiatal szakember vagy vállalkozó szeretne hosszú távon sikeres lenni az építőiparban, milyen tudást, szemléletet vagy készségeket tartana a legfontosabbnak?

M.B.: A szakmai tudást és alaposságot tartom a legfontosabbnak. Az építőiparban nincs tartós siker valódi tudás nélkül. Egy fiatal szakembernek értenie kell az anyagokat, a technológiákat, a rétegrendeket, a kivitelezési szabályokat, és folyamatosan tanulnia kell.

Emellett legalább ilyen fontos a megbízhatóság, a kommunikáció és az üzleti szemlélet. A jó szakember nemcsak jól dolgozik, hanem pontosan tájékoztat, felelősséget vállal, betartja az ígéreteit, és hosszú távú kapcsolatokat épít. Aki ma minőséget, tisztességet és fejlődési képességet tud felmutatni, annak az építőiparban hosszú távon is lesz helye. Ha egy fiatal pedig vállalkozásban gondolkozik, akkor nagyon fontos, hogy megtanulja, hogy egy vállalkozást hogyan kell megszervezni, és vezetni, működtetni, hogy az hosszútávon eredményes legyen. És talán a legfontosabb egy vállalkozás vezetésében, hogy megtanuljanak úgy bánni a munkatársakkal, hogy ők szeressenek ott dolgozni és akarjanak a cég, a vállalat sikereihez hozzájárulni, akarjanak termelni.

É.M.: Ha a következő öt-tíz évre tekintünk előre, milyen változásokat tart a legmeghatározóbbnak az építőanyag-ipar és az építőipar egészének fejlődésében, és milyen szerepet kíván betölteni a Mapei ebben az átalakuló környezetben?

M.B.: A következő öt-tíz évben az építőipart szerintem az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, a felújítások felértékelődése, a digitalizáció és a szakemberképzés fogja leginkább meghatározni. Az építőanyag-iparban azok a megoldások kerülnek előtérbe, amelyek tartósak, rendszerszinten működnek, csökkentik a hibalehetőségeket, és hozzájárulnak az épületek jobb teljesítményéhez és biztosítják az építési álmok megvalósítását.

A Mapei szerepe ebben az átalakulásban az, hogy megbízható szakmai partner legyen. Nemcsak termékeket szeretnénk adni, hanem tudást, műszaki támogatást, innovációt és biztonságot. Abban hiszünk, hogy az építőipar jövője a minőségben, az együttműködésben és a felelős gondolkodásban van. Ebben fogunk továbbra is meghatározó szerepet betölteni Magyarországon. A változó környezetben egy dolog változatlan lesz. ez nem más, mint a küldetésünk. A jövőben is a fenntarthatóság szem előtt tartásával, elsőre végleges építési megoldásainkkal és MINDEN tudásunkkal segítjük az építőket, építtetőket, az embereket az építési álmaik megvalósításában. 

A Mapei elérhetőségei:

Facebook-oldal

Weboldal

A cikkben szereplő képek és a főkép forrása: Mapei.

Az interjú kizárólag teljes terjedelmében, forrásmegjelöléssel közölhető.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!