„A jó levegő ma már nem luxus, hanem az egészséges otthon alapja” – interjú Vigh Gellérttel, a Lindab Kft. kereskedelmi vezetőjével

Az energiahatékony otthonokról szóló értekezésekben legtöbbször a hőszigetelés, a nyílászárók vagy a fűtési rendszer kerül előtérbe, miközben a megfelelő szellőztetés jelentősége még mindig háttérbe szorul, pedig a korszerű, légtömör épületekben a beltéri levegő minősége már nemcsak komfort-, hanem egészségügyi és energetikai kérdés is. Vigh Gellérttel, a Lindab Kft. kereskedelmi vezetőjével arról beszélgettünk, miért és hogyan válik a gépi szellőztetés az új építésű és felújított otthonok egyik legfontosabb épületgépészeti elemévé.

Építőipari Magazin: 2026 januárjától a Lindab Magyarország kizárólag légtechnikai vállalatként működik tovább. Mit jelent ez a stratégiai fókuszváltás a gyakorlatban, és milyen előnyöket jelenthet a magyarországi családi házak, társasházak és lakossági beruházások számára a következő években?

Vigh Gellért: Nem nevezném fókuszváltásnak, hiszen a Lindab Európa egyik piacvezető légtechnikai vállalata, több évtizedes múlttal. Magyarországon is ezt az irányt erősítjük tovább. Ez a döntés egy hosszabb folyamat és a vállalatcsoport közép-kelet-európai átszervezésének eredménye. A Lindab itthon a légtechnikai piac egyik meghatározó szereplője, és komplett, minőségi szellőztetési megoldásokat kínálunk ipari és lakossági felhasználásra egyaránt.

É.M.: Az elmúlt években az energiahatékonyság szinte minden építkezés és felújítás központi témájává vált. A hőszigetelésről, a nyílászárókról vagy a fűtési rendszerekről sok szó esik, ugyanakkor a szellőztetés még mindig kevés figyelmet kap. Miért vált mára a megfelelő légcsere legalább olyan fontossá, mint az épület energetikai paraméterei?

V.G.: Napjaink közel 90 százalékát beltérben töltjük. Egyáltalán nem mindegy tehát, milyen levegőt szívunk be. A szellőztetés kérdése egyszerre egészségügyi és energetikai kérdés. Egy jól tervezett rendszer egészségesebb beltéri környezetet teremt, miközben komoly energiát és ezzel pénzt takarít meg. A lakossági szektorban a fűtés és hőszigeteléssel kapcsolatos döntések természetesek, hiszen jogszabály is vonatkozik rá, a szellőztetés azonban többségében alulreprezentált. Ipari és kereskedelmi beruházásoknál ezzel szemben szinte alapelvárás egy jó légtechnikai rendszer megléte.

É.M.: A korszerű családi házak egyre légtömörebbek, ami energetikai szempontból kedvező, ugyanakkor új kihívásokat is teremt. Milyen egészségügyi, komfort- vagy akár épületfizikai problémák jelentkezhetnek akkor, ha egy jól szigetelt ingatlanban nem biztosított a megfelelő légcsere?

V.G.: A modern nyílászárók kiválóan szigetelnek, de ha nincs mellettük megfelelő mesterséges szellőztetés, a páratartalom és a CO2 feldúsul a lakásban, megjelenhet a penész. Ez az ingatlan állagára éppúgy rossz hatással van, mint az ott lakók egészségére. Ráadásul a rossz minőségű levegőben fáradékonyabbak leszünk, nehezebben koncentrálunk.

É.M.: Mennyire tudatosak ma a magyar lakossági építtetők és felújítók a beltéri levegőminőség kérdésében? Tapasztalataik szerint az emberek még mindig elsősorban a fűtési költségek csökkentésére koncentrálnak, vagy egyre többen ismerik fel a levegőminőség és az egészség közötti kapcsolatot?

V.G.: Vegyes képet látunk. A kereskedelmi projekteknél a gépi szellőztetés szinte már alapelvárás, és rendre be is kerül az épületekbe. A lakossági piacon azonban bőven vannak még lehetőségek. Sokan még mindig elsősorban a fűtési költségekre fókuszálnak, és a szellőztetést inkább pluszköltségnek látják, nem befektetésnek. Pedig a szellőztetés által biztosított komfortfokozat emelkedés az ingatlan értékében is megjelenik. sok európai országban ez már szinte a jelen, itthon is effelé tartunk. Azok a piaci szereplők, akik már most így gondolkodnak, versenyelőnyre tesznek szert.

É.M.: Sok család számára nehéz eldönteni, hogy valóban szükségük van-e gépi szellőztetésre. Milyen típusú ingatlanoknál és élethelyzetekben ajánlanák különösen a korszerű légtechnikai rendszerek alkalmazását? Más igényei vannak például egy új építésű családi háznak, egy felújított Kádár-kockának vagy egy modern társasházi lakásnak?

V.G.: Új építésnél a mai modern építőanyagok és a légtömörségi elvárások miatt szinte nélkülözhetetlen. Felújítás esetén is, ha például korszerű nyílászárókra váltunk, érdemes szellőztetést is kiépíteni, különben a párásabb levegő bent marad, és pontosan azokat a problémákat okozza, amelyeket szerettünk volna elkerülni.

É.M.: A hővisszanyerős szellőztető rendszerek egyre népszerűbbek, ugyanakkor sokak számára még mindig nehezen érthető, hogy pontosan hogyan működnek. Közérthetően megfogalmazva hogyan segít egy ilyen rendszer egyszerre energiát megtakarítani, miközben egészségesebb és komfortosabb lakókörnyezetet biztosít?

V.G.: A hővisszanyerős szellőztető rendszer a helyiségekből elszívott levegő hőjét használja a friss levegő felfűtésére. A friss levegő bejuttatásával és az elhasznált levegő elszívásával a helyiségekben főzés, mosogatás, zuhanyzás során keletkező párát is eltávolítjuk. Ráadásul egy beépített szűrőn keresztül por- illetve pollenmentesen jut be a friss levegő, így a nap 24 órájában tiszta, szűrt levegőt lélegzünk be.

É.M.: Ha egy átlagos magyar család ma építkezésbe kezd, vagy jelentősebb energetikai korszerűsítést tervez, milyen költségtartományban érdemes gondolkodnia egy korszerű lakossági szellőztetési rendszer esetében? Milyen tényezők befolyásolják leginkább a beruházás végső költségét, és mely pontokon nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni?

V.G.: A pontos összeg függ a műszaki megoldástól, a légkezelő gép típusától és az ingatlan méretétől. Véleményem szerint mindig érdemes minőségi termékekben és rendszerben gondolkodni. Az olcsóbb megoldások ár-érték arányban általában nem jobbak és hosszabb távon akár többe is kerülhetnek. Honlapunkon elérhető egy kalkulátor, amellyel hozzávetőleges képet kaphat bárki a várható beruházási költségről. Partnereink teljes felméréssel, az optimális csomag kiválasztásával és a kivitelezéssel együtt tudnak segíteni mind a családoknak, mind a kivitelezőknek.

É.M.: Milyen energiamegtakarítás érhető el egy jól megtervezett és megfelelően beállított rendszerrel, és milyen időtávon térülhet meg egy ilyen beruházás egy átlagos családi ház esetében?

V.G.: Az energiamegtakarítás az első naptól jelentkezik, de ennél sokkal fontosabb az a plusz komfort, amit nyújt és ez pénzben nem kifejezhető. Mindig azt a példát szoktam mondani, hogy a WC is egykor az épületen kívül volt, mára ez elképzelhetetlen. A szellőztetés ugyanígy halad ebből a „luxus" kategóriából az alapinfrastruktúra felé.

É.M.: A lakossági piacon gyakran találkozni olyan véleményekkel, hogy „elég néha ablakot nyitni”, vagy hogy „a gépi szellőztetés csak felesleges luxus”. Melyek azok a leggyakoribb tévhitek, amelyekkel a szakembereik a mindennapi munkájuk során találkoznak, és milyen szakmai érvekkel lehet ezeket eloszlatni?

V.G.: Igen. Az egyik legelterjedtebb: „elég néha ablakot nyitni." Az ablaknyitás valóban egyfajta szellőztetés, de ahhoz, hogy megfelelő és folyamatos legyen a légcsere, szabályos időközönként, célzottan kellene ablakot nyitni, ami a hétköznapokban nem mindig tud megvalósulni. Ráadásul télen az ablaknyitással hőenergiát veszítünk, tavasszal pollent és port, nyáron pedig meleg és párás levegőt engedünk be. A másik tévhit, hogy ez felesleges luxus. Pont ellenkezőleg: a rossz beltéri levegőminőség egészségügyi és termelékenységi következményei hosszú távon sokkal többe kerülhetnek.

É.M.: Az allergiák, a pollenterhelés, a városi légszennyezés és a nyári hőhullámok egyre több embert érintenek. Hogyan tudnak a korszerű légtechnikai rendszerek hozzájárulni az egészségesebb beltéri környezet kialakításához, különösen a gyermekes családok, az idősek vagy az érzékenyebb légzőszervi problémákkal élő felhasználók esetében?

V.G.: A korszerű rendszerekben alkalmazott szűrők szinte teljesen kiszűrik a pollent és az apróbb légköri szennyeződéseket, mielőtt a friss levegő bejut a lakótérbe. Ez különösen nagy könnyebbséget jelent a gyermekes családoknak, idős embereknek és azoknak, akik asztmával vagy allergiával élnek. A beltéri levegőminőség ugyanis ezekben az esetekben nem kényelmi kérdés, hanem egészségügyi szükséglet.

É.M.: Az utóbbi időszak egyik legfontosabb technológiai trendje az úgynevezett igényvezérelt szellőztetés. Mit jelent ez a gyakorlatban, milyen érzékelőkre és automatizálási megoldásokra épül, és milyen előnyöket kínál a lakossági felhasználók számára a hagyományos rendszerekhez képest?

V.G.: Az igényvezérelt szellőztetés lényege, hogy a rendszer érzékelőkkel folyamatosan méri a CO2-szintet vagy a páratartalmat, és pontosan annyi friss levegőt juttat be egy helyiségbe, amennyire az aktuális igény alapján szükség van, nem többet és nem kevesebbet. Ez egyrészt energiamegtakarítást jelent, mert nem szellőztetünk feleslegesen, másrészt mindig optimális a beltéri levegő minősége. Különösen irodáknál, oktatási intézményeknél és edzőtermeknél mutatkozik jól ennek az előnye, ahol a terhelés és az igény folyamatosan változik.

É.M.: A modern épületek esetében egyre többször kerül elő a légtömörség fogalma. Miért lett ez az egyik legfontosabb épületfizikai kérdés, és milyen problémákat okozhat egy családi házban, ha a kivitelezés során nem fordítanak erre kellő figyelmet?

V.G.: Az energetikai szabályozások egyre szigorúbb követelményeket támasztanak, és a közel nulla energiaigényű épületek esetén légtömör szerkezet szinte alapkövetelmény. A légtömörség és a gépi szellőztetés tehát kéz a kézben járnak.

É.M.: Milyen hibákat látnak a leggyakrabban a lakossági építkezések és felújítások során a szellőztetés, a légtechnika vagy általában az épületgépészet területén? Melyek azok a döntések, amelyeket később a legnehezebb vagy legköltségesebb korrigálni?

V.G.: A leggyakoribb és legköltségesebb hiba az, hogy a szellőztetési rendszert utólagosan kell beépíteni egy olyan épületbe, amelyben eredetileg erre nem gondoltak. Persze megoldható, és többféle megoldás létezik, de a légcsatornáknak hely kell, és ha ezzel nem számolnak a tervezés elején, kompromisszumokra kényszerülnek a kivitelezők. A másik visszatérő probléma az, ha rossz hatásfokú szellőztető gépet építenek be.

É.M.: A Lindab hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a szakmai edukációra. Melyek azok az információk vagy tudásterületek, amelyek ma a leginkább hiányoznak az építkezők és felújítók körében, és amelyekről véleményük szerint sokkal többet kellene beszélni a szakmának?

V.G.: Mindenekelőtt az életciklus-szemléletről. Az emberek hajlamosak csupán a beruházási költséget nézni, és nem számolnak az üzemeltetési és fenntartási kiadásokkal. Ezen felül a beltéri levegőminőség fontosságára, továbbá ennek egészségügyi vonatkozására is sokkal hangsúlyosabban kellene fókuszálni, ez itthon még mindig alulreprezentált téma.

É.M.: Az építőiparban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és az épületek teljes életciklusának vizsgálata. Mit jelent ez a szemlélet a légtechnikai rendszerek fejlesztésében, gyártásában és üzemeltetésében, különösen a lakossági felhasználók szempontjából?

V.G.: A Lindabnál ez a vállalati stratégiánk része. A teljes életciklusra gondolunk: a gyártástól az üzemeltetésen át a termék végső sorsáig. Egyre több termékünkhöz készül EPD, azaz Környezetvédelmi Terméknyilatkozat, amely hitelesített adatokkal dokumentálja egy termék környezeti hatását. Ez fontos információ a tervezők és az építtetők számára, segítségével össze tudják hasonlítani az egyes építőanyagokat. Sok európai országban ez már alapelvárás, itthon is effelé haladunk.

É.M.: Az utóbbi években egyre többször hallani az újrahasznosított acél felhasználásáról. Milyen szerepet játszhat ez az épületgépészet és a légtechnika jövőjében, és milyen környezeti vagy akár gazdasági előnyöket kínálhat a felhasználók számára?

V.G.: Nagyon konkrét és mérhető szerepet. Idén Magyarországon elsőként valósult meg, hogy újrahasznosított acélból gyártott kör légcsatorna került beépítésre egy hazai építőipari projekt során, a kecskeméti Univer gyárában. Ezen alapanyag használatával két tonnányi CO2e kibocsátást lehetett megtakarítani a hagyományos acélhoz képest. Ez nem elméleti szám, hanem dokumentált eredmény. Az idei évben további hasonló projektek várhatók, ami jelzi, hogy ez nem egyedi kísérlet, hanem egy határozott irány.

É.M.: A fenntarthatóság sok esetben még mindig költségnövelő tényezőként él a köztudatban. Tapasztalataik szerint a környezetbarátabb megoldások és az újrahasznosított alapanyagok alkalmazása hosszabb távon valódi versenyelőnyt és gazdasági előnyt jelenthet a piacon?

V.G.: Igen, és egyre inkább. Rövid távon sokan még inkább többletköltségként élik meg. De az EPD-alapú adatszolgáltatás, az újrahasznosított alapanyagok és az energiahatékony rendszerek iránti igény a zöld finanszírozásban és bizonyos nemzetközi beruházók esetén már most meghatározó szempont. Aki ezzel most foglalkozik, az nem csak a jövőre készül, hanem ma is jobb pozícióban van, és versenyelőnyre tehet szert. A gyerekeink és unokáink jövőjét éljük fel, ha az emberiség nem csökkenti a túlfogyasztást.

É.M.: Milyen fejlesztési irányokra és innovációkra helyezi jelenleg a legnagyobb hangsúlyt a Lindab a lakossági légtechnikai rendszerek területén? Melyek azok a technológiák, amelyek néhány éven belül alapvetően megváltoztathatják az otthonok működését?

V.G.: Az igényvezérelt szellőztetés fejlesztése folyamatos prioritás, kiváltképp a nagyobb épületek esetén, ahol változó aktivitási szinttel kell számolni. Emellett egyre fontosabb a rendszerek egyszerű telepíthetősége és a felhasználóbarát vezérlés.

É.M.: A digitalizáció és az okosotthon-rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak az épületgépészetben is. Hogyan kapcsolódhatnak össze a jövőben a légtechnikai rendszerek a fűtéssel, a hűtéssel, az energiafelhasználás optimalizálásával vagy akár a mesterséges intelligenciára épülő vezérlési megoldásokkal?

V.G.: Egy fejlett okosotthon rendszer már a szellőztetést is vezérli a fűtés, hűtés és árnyékolás (stb...) mellett. Ez az integráció már zajlik, és a következő néhány évben csak erősödni fog.

É.M.: Ha egy család jelenleg építkezést vagy nagyobb felújítást tervez, és a rendelkezésre álló költségkeret miatt minden beruházást alaposan meg kell fontolnia, melyek azok a légtechnikai megoldások, amelyekbe Önök szerint mindenképpen érdemes beruházni, és milyen szempontokat vegyenek figyelembe annak érdekében, hogy hosszú távon is egészséges, energiatakarékos és fenntartható otthont alakíthassanak ki?

V.G.: Ha egyetlen tanácsot adhatunk: már a tervezési szakaszban döntsön a gépi szellőztetésről. A hővisszanyerős rendszer javítja a mindennapi komfortot, kisebb egészségügyi kockázatot jelent, és hosszú távon értéknövelő tényező az ingatlannál. Ez ma már nem luxus, hanem az egészséges, energiatudatos otthon alapja. Ha limitáltak az erőforrásaink, legalább a légcsatorna hálózatot építsük ki, hogy később csak a szellőztető gépet kelljen illeszteni a rendszerhez.

A Lindab Kft. elérhetőségei:

Facebook-oldal

Weboldal

A cikkben szereplő képek forrása: Lindab Kft., Magyar Építők

Az interjú kizárólag teljes terjedelmében, forrásmegjelöléssel közölhető.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!