Minden, amit a páraelszívókról tudnod kell

A főzés igazi érzékszervi élmény – az illatok, az ízek, a sercegés mind hozzátartoznak a varázslathoz, de lássuk be, órákkal később már senki sem szeretné, ha a sült hagyma vagy a pörkölt illata még mindig a lakásban keringene. A levegőben megrekedő zsír- és szagmaradványok nemcsak kellemetlenek, hanem hosszú távon a falakat és a bútorokat is megterhelik, éppen ezért egy hatékony páraelszívó ma már szinte elengedhetetlen része a modern konyháknak.

De mire figyelj, amikor választasz? Milyen előnyei és hátrányai vannak az egyes szellőztetési megoldásoknak? Milyen típusok érhetők el a piacon? Ebben a cikkben bemutatjuk, mire képesek a mai páraelszívók és hogyan segíthetnek neked abban, hogy a konyhád mindig friss és tiszta maradjon!

Nem csak illat, hanem szellőzés is kell!

Főzés közben az illatok eleinte csábítók, evés után azonban ezek az aromák már gyakran dohos szagként telepednek meg a lakásban. Szerencsére egy korszerű páraelszívó pontosan ebben segít: hatékonyan eltávolítja a levegőből a zsírt, a párát és a szagokat, még mielőtt azok leülepednének. Fontos tudnod, hogy az ablakok kinyitása csupán részleges megoldást nyújt, mert bár a szellőztetést biztosítja, a levegőt nem tisztítja meg teljesen.

Kép forrása: Domex

Nem szeretnéd, hogy látszódjon?

Semmi gond, hiszen már diszkrét, sőt, akár teljesen rejtett páraelszívó modellek is léteznek, amelyek tökéletesek azok számára, akik nem szeretnék, ha a készülék elvonná a figyelmet a konyha stílusáról, de a hatékonyságban sem szeretnének kompromisszumot nem kell kötni.

Keringtetett vagy elszívott levegő?

Mielőtt kiválasztanád az ideális páraelszívódat, érdemes eldöntened, hogy keringtetett (recirkulációs) vagy elszívott (kivezetett) levegővel működő típust szeretnél vagy egyáltalán melyik kivitelezhető az otthonodban. Sok lakásban a keringtetett levegős megoldás az egyetlen opció, mivel nem áll rendelkezésre külső elszívócső és ennek kiépítése utólag sem egyszerű. Ennek is megvan azonban a maga előnye, ugyanis a keringtetett verzió üzemeléséhez csak egy konnektorra van szükség.

A recirkulációs rendszerek működése egyszerű, mégis hatékony: a motor beszívja a főzés során keletkező szagokat és párát, majd átvezeti a levegőt a fémszűrőkön és az aktív szénszűrőkön, mielőtt megtisztítva visszajuttatná a helyiségbe. Mellette szól tehát, hogy nem veszíted el az értékes fűtött lebegőt, ráadásul egy ilyen rendszer szinte bárhova beépíthető, ugyanakkor szükséges némi karbantartás, mivel az aktív szénszűrőket legalább évente egyszer cserélni kell a megtelepedő baktériumok és penészspórák miatt, a fémszűrőket pedig érdemes néhány hetente megtisztítani a zsírtól kézzel vagy akár mosogatógépben is.

Egyes gyártók – például a Silverline vagy a Franke – speciális megoldásokat fejlesztettek ki: ezekben a modellekben nincs szükség klasszikus zsírszűrőre, mert a zsír és a pára egy könnyen kivehető csepptálcában gyűlik össze, így ezek a típusok rendkívül praktikusan és gyorsan tisztíthatók. Ennek ellenére, ha lehetséges, válassz külső elszívó rendszerrel működő változatot, mivel nagyobb teljesítményre képes és a szénszűrőt sem kell cserélned benne, így hosszú távon mindenképpen hatékonyabb opció.

Kép forrása: Kitchens InStyle

Formatervezés vagy funkcionalitás? Miért ne lehetne mindkettő?

Természetesen egy ilyen készülék esetében a funkcionalitás az elsődleges szempont, ugyanakkor az is érthető, ha nem szeretnél hatalmas, figyelemelterelő páraelszívót a letisztult, minimalista konyhádba. Szerencsére manapság már nem kell kompromisszumot kötnöd, hiszen léteznek keskeny, elegáns, de meglepően hatékony lapos modellek, klasszikus és modern kivitelben is kapható piramis formájú típusuk, valamint munkalapba építhető, szinte teljesen láthatatlan változatok is.

Alapvetően minél nagyobb a páraelszívó felülete, annál jobban felfogja a főzés során keletkező gőzt, zsírt és szagokat, de a korszerű technológiának köszönhetően már nem a méret a lényeg, ugyanis a kisebb készülékek is megbízható teljesítményre képesek.

Milyen páraelszívót válassz? Íme a legfontosabb típusok!

A páraelszívók világa meglepően sokszínű, és ahogy említettük, már nem kell választanod a funkcionalitás és a dizájn között. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb típusokat, hogy könnyebben megtalálhasd a számodra tökéletes készüléket!

Falra szerelhető páraelszívó – a klasszikus megoldás

Továbbra is ez a leggyakrabban választott típus: a falra rögzíthető páraelszívó lehet szabadon álló, vagy két konyhaszekrény közé épített, ráadásul számos különböző formában és anyagban elérhető – készülhet rozsdamentes acélból, üvegből vagy ezek kombinációjából is. A legnépszerűbb formák közé tartozik a T-alak, a piramis, a doboz és a lekerekített. A működésük lehet keringtetett vagy elszívott levegős is, a legtöbb modell pedig már világítást halogénnel, LED-del vagy fénycsővel.

Kép forrása: Zephyr

Lapos páraelszívó – ha a diszkréció a lényeg

Ez a típus egy felső konyhaszekrénybe épül be és szinte teljesen észrevétlen. A szekrény alján lévő, rozsdamentes acél vagy alumínium fogantyút kihúzva a készülék automatikusan működésbe lép. A modellek elérhetők keringtetett és elszívott levegős változatban is és ideális választások lehetnek azoknak, akik stílusosan és észrevétlenül szeretnék megoldani a szellőzést.

Kép forrása: Beko

Pult alá szerelhető páraelszívó – a helytakarékos választás

A szekrény vagy álmennyezet alá szerelhető páraelszívók is visszafogott, elegáns megoldást kínálnak. Utólag is könnyen beépíthetők és különösen kisebb konyhákba ideálisak. Fontos azonban tudnod, hogy ezek a modellek csak recirkulációs formában elérhetők és az olcsóbb típusok teljesítménye hagy némi kívánnivalót maga után, úgyhogy érdemes jobb minőségű verziót választanod.

Kép forrása: Wood & Co.

Sziget páraelszívó – a nyitott konyhák „sztárja”

Ha konyhaszigettel rendelkező, nyitott terű, amerikai stílusú konyhád van konyhaszigettel, akkor szükséged lesz egy sziget páraelszívóra. Szerencsére ma már nem csak robosztus fémkockák léteznek, hanem elérhetők olyan modellek is, amelyek egy lelógó lámpára hasonlítanak, sőt, akár üveg- és rozsdamentes acél kombinációból készült típust is választhatsz. Pár technikai részletre azonban oda kell figyelned: fontos például, hogy a belmagasság illeszkedjen a készülékhez, a beépítés a csövezés miatt bonyolult és precíz kivitelezést igényel, a gipszkarton mennyezeteket pedig meg kell erősíteni, hogy az elszívó súlya ne tegyen kárt bennük.

Kép forrása: Devine Distribution

Munkalapba építhető páraelszívó – a megtestesült technológia

Az asztali (vagy munkalapba épített) páraelszívók gyakorlatilag láthatatlanok, amíg nincs szükséged rájuk, ilyenkor pedig gombnyomásra emelkednek ki a pultból. Elegáns és modern megoldást jelentenek, ugyanakkor a motor többnyire a főzőlap alatt található, így az ottani szekrényt nem fogod tudni tárolásra használni, ráadásul a nagy terhelés miatt elég zajos is, igaz, néhány modell külső motorral is kapható, amit akár a pincében is elhelyezhetsz.

Kép forrása: Neff

Lefelé irányuló szellőzés – a legmodernebb irányzat

Ez a megoldás hasonlít az asztali elszívókhoz, de még integráltabb. A rendszer – például a Bora modellek esetében – a főzőlap közepén, alul helyezkedik el, fixen beépítve. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ezek a modellek csak recirkulációs rendszerűek, így nincs külső elvezetés, illetve kizárólag 80 cm-nél nagyobb főzőlapoknál elérhetők, továbbá az emelhető elszívás sem opció.

Kép forrása: Bosch-Home

Hol helyezd el a páraelszívót? A megfelelő pozíció aranyat ér

A páraelszívó akkor működik igazán hatékonyan, ha pontosan oda kerül, ahova való, vagyis közvetlenül a főzőlap fölé. Ha asztali (vagy lefelé szívó) modellt választasz, akkor természetesen a készülék a főzőlap elé vagy mellé kerül beépítésre, de a lényeg minden esetben az, hogy minél közelebb legyen a gőz keletkezési pontjához.

A hagyományos fali páraelszívók esetében a távolságot a főzőlap és a páraelszívó alsó széle között általában a konyhabútor méretezése vagy a készülék műszaki specifikációi határozzák meg.

Ha önálló, mennyezetről lógó elszívót választasz – például egy elegáns sziget páraelszívót – akkor már a padlótól mért távolság számít.

Általános szabály, hogy a készülék alsó éle 165–175 cm között legyen, a használó testmagasságától is függően, de a mennyezetre szerelt modelleknél ez a távolság a 230 cm-t is elérheti.

Kép forrása: Allegro

Bármilyen típust is választasz, semmiképp ne szereld a páraelszívót közvetlenül ablak mellé! Az ottani légmozgás ugyanis megzavarhatja a szívóhatást, így a gőz és a szagok „elszökhetnek”, mielőtt a készülék dolgozni kezdene.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!