A párkány alatti szigetelés szerepe a hő- és nedvességvédelemben

A homlokzati hőszigetelés tervezésekor és kivitelezésekor hajlamosak vagyunk a nagy felületekre koncentrálni: mekkora vastagságú legyen a szigetelés, milyen anyagot válasszunk, hogyan alakul a homlokzat megjelenése, emellett azonban vannak olyan aprónak tűnő részletek is, amelyek aránytalanul nagy hatással vannak az épület energetikai működésére. Ezek közé tartozik a párkány alatti szigetelés is, amelynek szerepét sokszor csak akkor ismerjük fel, amikor már probléma jelentkezik.

Az ablakok alatti falszakasz különösen érzékeny pont, mivel itt több szerkezeti elem találkozik: a nyílászáró, a falazat, a hőszigetelés és maga az ablakpárkány. Ha ezen a csatlakozáson megszakad a hőszigetelés folytonossága, akkor hőhíd alakul ki, amelyen keresztül a meleg akadálytalanul távozik az épületből. Ez a jelenség elsőre nem látványos, de hosszú távon komoly következményekkel járhat.

Kép forrása: Red

A párkány alatti szigetelés elsődleges feladata tehát az, hogy megszüntesse ezt a hőhidat és biztosítsa a homlokzati szigetelés folytonosságát. Ha ez a réteg hiányzik vagy nem megfelelő vastagságú, az ablak alatti falszakasz jelentősen lehűlhet. Ennek hatását a lakók gyakran hidegérzetként tapasztalják, különösen télen, amikor az ablak környéke érezhetően hűvösebb, mint a fal többi része.

A lehűlt felület nemcsak komfortproblémát okoz, hanem a páralecsapódásnak is kedvez. A beltéri levegő természetes módon tartalmaz nedvességet, amely hideg felületeken kicsapódik. Ha az ablak alatti falrész tartósan hideg marad, ott előbb nedvesedés, majd penészesedés jelenhet meg. Sok esetben ilyenkor a szellőztetést vagy a nyílászárót hibáztatják, holott a kiváltó ok valójában egy rosszul kialakított párkány alatti szigetelés.

Kép forrása: Be Constructive

Kivitelezési szempontból ez a terület azért problémás, mert gyakran elfelejtett részletként kezelik. Előfordul, hogy a párkányt már a hőszigetelés előtt rögzítik és utólag nem marad elegendő hely megfelelő vastagságú szigetelőanyag beépítésére. Más esetekben a szigetelés ugyan elkészül, de túl vékony, vagy nem csatlakozik megfelelően a homlokzati rendszerhez, így a hőhíd gyakorlatilag megmarad.

A párkány alatti szigetelés kialakításánál az anyagválasztás is fontos szerepet játszik. Mivel kis felületről van szó, gyakran nagyobb hőszigetelő képességű anyagokra van szükség. Leggyakrabban EPS, grafitos EPS vagy XPS kerül alkalmazásra, attól függően, milyen környezeti terhelés éri az adott rész. A lényeg nem pusztán az anyag típusa, hanem az is, hogy a szigetelés folytonos legyen és szervesen illeszkedjen a teljes homlokzati rendszerhez.

A helyes megoldás mindig rendszerben gondolkozik. A nyílászáró beépítése, a hőszigetelés felhelyezése és a párkány rögzítése egymásra épülő lépések, amelyek sorrendje és részletképzése nem felcserélhető. Ha ezek közül bármelyik hibásan történik, az a párkány alatti szigetelés hatékonyságát is rontja, éppen ezért ez a csomópont különös figyelmet igényel mind tervezési, mind kivitelezési oldalon.

Kép forrása: PodSvojoStreho

Gazdasági szempontból a párkány alatti szigetelés tipikus példája annak, amikor egy viszonylag kis többletráfordítás jelentős hosszú távú megtakarítást eredményez. A kialakítás költsége elenyésző a teljes homlokzati hőszigeteléshez képest, mégis hozzájárul a fűtési és hűtési költségek csökkentéséhez és az épület energetikai teljesítményének javításához, továbbá segít elkerülni azokat a rejtett hibákat, amelyeket később már csak bontással lehetne kiküszöbölni.

A párkány alatti szigetelés jelentősége különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy régebbi épület felújításáról van szó. Ilyenkor gyakran már meglévő, nem ideális csomópontokkal kell dolgozni, ahol korábban egyáltalán nem számoltak hőszigeteléssel, egy átgondolt felújítás során azonban ez a terület utólag is javítható, sőt, sok esetben meglepően nagy komfortjavulást eredményez. Az ablak környéki hidegérzet csökkenése, a belső felületek hőmérsékletének kiegyenlítődése és a párásodás mérséklődése mind közvetlen hatásai annak, ha a párkány alatti szigetelés megfelelően kerül kialakításra. Ezek az eredmények gyakran már az első fűtési szezonban érezhetők. Napjainkban mindez különösen fontos napjainkban, hiszen az energiaárak és a komfortelvárások egyaránt folyamatosan emelkednek.

A párkány alatti szigetelés tehát olyan részlet, amely ritkán kerül reflektorfénybe, mégis alapvetően befolyásolja az épület komfortszintjét, energiahatékonyságát és tartósságát. Egy jól megtervezett és szakszerűen kivitelezett megoldás nem látványos, nem „tolakodó”, mégis csendben, hosszú éveken át teszi a dolgát, éppen ezért érdemes már az elején komolyan venni, és nem az utolsó pillanatban, kompromisszumokkal kezelni.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!