Kondenzáció vagy beázás? Így különböztesd meg a téli nedvességproblémákat

A téli hónapokban sok lakásban jelennek meg nedves foltok, párás ablakok vagy gyanús elszíneződések a falakon. Ilyenkor az ijedtség az ösztönös reakció, pedig nem minden esetben van szó komoly bajról. A probléma forrása legtöbbször a kondenzáció vagy a beázás. Bár első ránézésre hasonlóak lehetnek, egészen más okok állnak mögöttük és a megoldásuk is teljesen eltérő. Most mindkettőt bemutatjuk.

A kondenzáció alapvetően beltéri jelenség, amely akkor alakul ki, amikor a lakás meleg, páradús levegője hideg felületekkel találkozik. A levegő nedvességtartalma ilyenkor kicsapódik és apró vízcseppek formájában jelenik meg az ablakokon, a külső falakon vagy a sarkokban. Télen ez különösen gyakori, hiszen a fűtött belső tér és a hideg külső szerkezetek között nagy a hőmérséklet-különbség. A kondenzáció jellemzően időszakos, sokszor reggel látható a legjobban és gyakran összefügg az olyan mindennapi tevékenységekkel, mint a főzés, a zuhanyzás vagy a ruhaszárítás. A nedvesség ilyenkor sok esetben egyszerűen letörölhető, később azonban újra megjelenik.

Kép forrása: AXA UK

A beázás ezzel szemben mindig kívülről érkező vízre vezethető vissza, amit okozhat eső, hó, sőt, akár egy hibás cső is. Télen a fagyás és olvadás váltakozása különösen megterheli a tetőt, a homlokzatot és a különböző csatlakozásokat, ezért ebben az időszakban gyakrabban bukkanhatnak fel beázási problémák. A beázás nyomai általában erőteljesebbek: a foltok sárgás-barnás árnyalatúak, nem száradnak ki könnyen és idővel terjedni kezdenek. Gyakran vakolathólyagosodás, leválás vagy dohos szag is társul hozzájuk.

Kép forrása: PropChk

A két jelenség megkülönböztetésében sokat segít az időzítés és a változás megfigyelése. Ha a nedvesség főleg hideg reggeleken jelenik meg, majd napközben eltűnik, nagyobb az esélye annak, hogy kondenzációval van dolgod. Ha viszont csapadékos időszakban erősödik, és napokig vagy hetekig megmarad, akkor inkább beázásra gyanakodhatsz. A hely is árulkodó: a kondenzáció jellemzően hideg felületeken jelenik meg, míg a beázás gyakran „logikusan” terjed, például felülről lefelé vagy egy adott szerkezeti pont környezetében.

Azért különösen fontos, hogy ne keverd össze a kettőt, mert a rossz következtetés komoly következményekkel járhat. Ha egy ártalmatlan kondenzációt beázásnak hiszel, felesleges bontásokba és költségekbe sodorhatod magadat. Ha viszont egy valódi beázást próbálsz pusztán szellőztetéssel „kezelni”, a probléma csendben további károkat okoz és idővel penészedéshez, romló hőszigeteléshez vagy akár szerkezeti károkhoz is vezethet.

Kép forrása: Sargeant's Roofing & Exteriors

Mit tegyél azonnal, ha nedvességet látsz télen a lakásban?

Ha észreveszed a vizesedést, a legfontosabb a megfigyelés. Érdemes pár napig figyelned, hogyan változik a folt: eltűnik-e, szárad-e, vagy éppen egyre nagyobb lesz. Közben próbáld meg összekapcsolni az időjárással és a lakás használatával is. Ha a jelenség főzés, zuhanyzás után erősödik és rendszeres szellőztetés mellett csökken, akkor nagy valószínűséggel kondenzációról van szó.

Ha viszont a nedvesség tartósan jelen van, esős vagy olvadásos időben romlik, esetleg új foltok jelennek meg mellette, akkor nem érdemes várnod. Ilyenkor célszerű minél hamarabb szakemberhez fordulnod, mert a beázás ritkán oldódik meg magától. Minél előbb derül ki a kiváltó ok, annál kisebb beavatkozással és költséggel lehet kezelni a problémát.

Kép forrása: Roofmaster Ottawa

Egy dolgot viszont mindkét esetben érdemes szem előtt tartanod: a falakon megjelenő nedvesség mindig jelzés. Lehet ártalmatlan, de lehet komoly is, a lényeg, hogy semmiképp se hagyd figyelmen kívül.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!