Hővisszanyerős szellőztetés kialakítása utólag, meglévő házban

A korszerű nyílászárók és a megfelelő hőszigetelés jelentősen csökkenthetik egy családi ház hőveszteségét, ugyanakkor a természetes légcserét is visszafoghatják. Ennek következménye lehet a párásodás, az elhasználódott beltéri levegő és a penészesedés megjelenése. A hővisszanyerős szellőztetés utólag családi házban is kialakítható, de a megfelelő rendszer kiválasztásához alaposan fel kell mérni az épület adottságait.

Hogy működik a hővisszanyerős szellőztetés?

A hagyományos ablaknyitásos szellőztetés során a benti, felmelegített levegő távozik, helyére pedig hidegebb kültéri levegő érkezik. Télen ez különösen jelentős hőveszteséggel járhat.

A hővisszanyerős szellőztető ezzel szemben a távozó levegő hőjének egy részét átadja a beérkező friss levegőnek. A két légáram a megfelelően kialakított hőcserélőben jellemzően nem keveredik, csupán hőátadás történik közöttük.

Ennek köszönhetően folyamatosan biztosítható a légcsere anélkül, hogy minden alkalommal ablakot kellene nyitni.

A rendszer azonban nem fűtőberendezés. Elsődleges feladata a megfelelő levegőminőség fenntartása, miközben mérsékli a szellőztetéshez kapcsolódó hőveszteséget.

Központi vagy decentralizált rendszer kerüljön a házba?

Meglévő épületnél ez az egyik legfontosabb kérdés, mert a két megoldás között jelentős különbség lehet a szükséges átalakításokban.

Központi hővisszanyerős szellőztetés

Egy központi berendezéshez csatlakozó légcsatorna-hálózat biztosítja a ház különböző helyiségeinek szellőztetését. Előnye az összehangolt légelosztás, hátránya a nagyobb helyigény és a bonyolultabb utólagos szerelés.

Decentralizált, helyiségenkénti szellőztetés

A készülékeket jellemzően a külső falba építik. Nincs szükség az egész házat behálózó légcsatornákra, ezért kisebb bontással is megvalósítható. Bizonyos készülékeket párosítva, összehangoltan kell működtetni.

Ha a ház teljes felújítás előtt áll, és a födémben, álmennyezetben vagy padlástérben megfelelő hely áll rendelkezésre, a központi rendszer is jó választás lehet.

Egy már berendezett, lakott épületben viszont gyakran a decentralizált megoldás a praktikusabb, különösen akkor, ha csak néhány helyiség szellőzését szeretnéd javítani.

Milyen átalakításokra kell számítani utólagos beépítésnél?

A kivitelezés mértékét elsősorban az határozza meg, milyen rendszert választasz, és hol lehet elvezetni a szükséges légcsatornákat.

Központi rendszer esetén gyakran szükség van álmennyezet kialakítására, gipszkarton dobozolásra vagy a padlástér felhasználására. Emellett megfelelő helyet kell találni a központi gépészeti egységnek is.

A decentralizált berendezéseknél általában a külső fal megfelelő átmérőjű áttörése, az elektromos csatlakozás kialakítása és a készülék rögzítése jelenti a fő feladatot.

Fontos, hogy a faláttörést ne rutinmunkának tekintsd. Előzetesen ellenőrizni kell a fal szerkezetét, az esetleges vezetékeket és a homlokzati hőszigetelést. A nyílás körüli szakszerű tömítés és hőhídmentes kialakítás szintén lényeges.

A ház légtömörsége is befolyásolja a hatékonyságot

A hővisszanyerős szellőztetés akkor működik igazán gazdaságosan, ha az épület nem engedi ellenőrizetlenül ki-be áramlani a levegőt.

Régebbi, huzatos családi házaknál ezért célszerű a nyílászárók, a födémcsatlakozások és az egyéb légszivárgási pontok állapotát is megvizsgálni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a régi épületekben minden esetben teljes körű korszerűsítésre lenne szükség.

Egy helyiségenkénti rendszer önmagában is javíthatja a levegőminőséget, de a várható energiamegtakarítás az épület állapotától függ.

Mire figyelj a rendszer megtervezésekor?

A megfelelő készülék kiválasztása nem csupán a névleges légszállítási teljesítményen múlik.

Figyelembe kell venni a helyiségek alapterületét, a lakók számát, a páraterhelést, valamint a szükséges frisslevegő-mennyiséget.

A hálószobákban különösen fontos az alacsony zajszint, míg a fürdőszobában és a konyhában a páratartalom szabályozása kaphat nagyobb hangsúlyt.

Központi rendszernél az alábbi részletek is fontosak:

- A légcsatornák megfelelő méretezése és szigetelése.
- A kondenzvíz biztonságos elvezetése.
- A kültéri légbeszívó és kifúvó megfelelő elhelyezése.
- A szűrők hozzáférhetősége és az egyszerű karbantartás.

Nyílt égésterű gázkészülék vagy kandalló esetén különösen fontos a szakember bevonása, mert a szellőztetés megváltoztathatja a helyiségek nyomásviszonyait.

A telepítést követően a légmennyiségeket is be kell szabályozni. Enélkül még egy jó minőségű berendezés sem feltétlenül működik megfelelően.

Mennyibe kerül és mikor térülhet meg?

Az utólagos telepítés teljes költsége jelentősen függ a választott berendezéstől, a szükséges készülékek számától és az építési munkák mértékétől.

Egyetlen helyiség szellőztetésének korszerűsítése általában kisebb beruházás, mint egy teljes házat kiszolgáló központi rendszer kiépítése. Utóbbinál a légcsatornák, a burkolatok helyreállítása és a gépészeti szerelés is növelheti a végösszeget.

A megtérülés kiszámításakor nem elegendő a gyártó által megadott hővisszanyerési hatásfokot figyelembe venni. Számolni kell a ventilátorok villamosenergia-fogyasztásával, a szűrőcserével és a karbantartással is.

A beruházás értékét ráadásul nem kizárólag a rezsimegtakarítás adja. A szabályozott légcsere, a kellemesebb beltéri levegő és a párásodás mérséklése ugyanilyen fontos előny lehet.

Képek forrása: Építőipari Magazin

Mikor érdemes belevágni?

A legkedvezőbb időpont általában egy nagyobb energetikai korszerűsítés vagy belső felújítás ideje, amikor a szükséges szerelési munkák könnyebben összehangolhatók.

Ha azonban a ház már elkészült, és nem szeretnél komoly bontást, a decentralizált berendezések akkor is jó alternatívát jelenthetnek.

A döntés előtt mindenképpen érdemes szellőzéstechnikai szakemberrel felméretni az épületet. A penészesedés okát is tisztázni kell, hiszen a szellőztetés önmagában nem szünteti meg például a beázást vagy a szerkezeti nedvesedést.

A cél nem feltétlenül a legdrágább rendszer beépítése, hanem olyan megoldás kialakítása, amely hosszú távon biztosítja a megfelelő levegőminőséget, miközben az épület adottságaihoz és a rendelkezésre álló költségkerethez is igazodik.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!