Aktuális energetikai tanúsítvány jogszabályok – mikor kötelező és mire figyelj

Az energetikai tanúsítvány az ingatlanpiac egyik alapdokumentuma, amely világos képet ad egy lakás vagy ház energiahatékonyságáról. A szabályozás célja, hogy az adásvételben vagy bérbeadásban részt vevők előre lássák a várható energiafogyasztást és rezsiköltségeket. Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek rá arra, energetikai tanúsítvány mikor kötelező, hiszen a hiánya akár az ügylet meghiúsulásához is vezethet.

A tanúsítvány nem minden esetben kötelező, de adásvételnél, bérbeadásnál, valamint új építésű házak használatbavételi engedélyénél nélkülözhetetlen. Az adásvételi szerződéshez csatolni kell, bérbeadáskor pedig kötelező tájékoztatni a bérlőt a dokumentum tartalmáról, éppen ezért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzését, hiszen nélküle akár meg is hiúsulhat az ügylet. A tanúsítvány ügyintézése előtt jó lépés lehet egy hőkamerás vizsgálat elvégzése, amellyel fény derülhet a szabad szemmel nem látható hibákra is. A gyakorlatban tehát az energetikai tanúsítvány mikor kötelező kérdése leginkább adásvétel, bérbeadás és használatbavétel esetén merül fel.

Kép forrása: Energetikai tanúsítvány Veszprém

Az energetikai tanúsítvány jogszabályi háttere több rendeletből áll össze, amelyek pontosan meghatározzák a kötelezettségeket, az érvényességet és a tanúsítók jogosultságát. A legfontosabb a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet, amely meghatározza a tanúsítás kötelezettségét, érvényességi idejét és azt is, hogy csak engedéllyel rendelkező szakértő állíthatja ki. Szorosan kapcsolódik hozzá a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, amely a számítási módszertant és a minimum energetikai követelményeket tartalmazza. Emellett az építési törvény későbbi módosításai, például a 2012. évi CLXXXVII. törvény is érintik a tanúsítványhoz kapcsolódó ellenőrzési és bírságolási előírásokat.

2025-ben több újdonság is életbe lépett. Az új épületeknél szigorodtak a minimumkövetelmények, vagyis a közel nulla energiaigény ma már nem ajánlás, hanem elvárás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy korszerű hőszigetelés, modern nyílászárók és megújuló energiaforrások – például napelem vagy hőszivattyú – nélkül szinte lehetetlen jó besorolást elérni. Az is fontos változás, hogy a tanúsítványok nyilvántartása teljesen digitalizált: az ÉTDR rendszerben minden tanúsítvány elérhető, így a hatósági ellenőrzés gyorsabb és szigorúbb lett. Ezek a szigorítások közvetlen hatással vannak arra is, hogy egy ingatlan milyen energetikai besorolást ér el, ami ma már az értékesítésnél is döntő szempont lehet.

Kép forrása: Pngtree

A tanúsítvány beszerzése a gyakorlatban egyszerű, de mindenképpen szakember közreműködését igényli. Először fel kell venni a kapcsolatot egy engedéllyel rendelkező energetikai tanúsítóval, aki helyszíni szemlét tart. Ennek során megvizsgálja a falazatot, a tetőt, a nyílászárókat és a gépészeti rendszereket. Az adatok alapján kiszámítja az energiafogyasztást, majd elkészíti a dokumentumot, amit nemcsak nyomtatott formában, hanem PDF-ként is megkap a megrendelő. A tanúsítvány bekerül az országos adatbázisba, és onnantól hivatalosan is felhasználható.

Az érvényességi idő továbbra is tíz év, kivéve, ha nyílászárócsere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés, vagy egyéb jelentős felújítás történik, mivel ezek befolyásolják a besorolást. Az energetikai tanúsítvány ára egy átlagos lakás esetében jellemzően 25–45 ezer forint között mozog, családi háznál pedig 40–70 ezer forintos költséggel érdemes számolni. Természetesen a méret és a bonyolultság nagyban befolyásolja a végösszeget.

Kép forrása: Duncan Thompson

Tulajdonosként vagy bérbeadóként érdemes tudatosan készülni a tanúsításra. Ha időben beszerezzük a dokumentumot, elkerülhetjük a kellemetlen csúszásokat az adásvételnél vagy bérbeadásnál. Ugyanakkor nemcsak a kötelezettség teljesítése a fontos: már kisebb korszerűsítésekkel is jelentősen javítható a tanúsítványban szereplő energiaosztály, ami közvetlenül növeli az ingatlan piaci értékét. Egy új kazán, egy hatékonyabb szigetelés vagy modern nyílászárók beépítése nemcsak a papíron mutat jól, hanem a mindennapi rezsiköltségeket is csökkenti.

Összességében elmondható, hogy az energetikai tanúsítvány ma már jóval több, mint egy kötelező dokumentum. Meghatározza az ingatlan piaci megítélését, a várható rezsiköltségeket és az értékesítés esélyeit is. Ha tisztában vagy azzal, energetikai tanúsítvány mikor kötelező, és időben gondoskodsz róla, nemcsak jogilag jársz el helyesen, hanem hosszú távon pénzt és időt is megtakaríthatsz.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!