Aktuális energetikai tanúsítvány jogszabályok – minden, amit tudnod kell

Az energetikai tanúsítvány már jó ideje része a magyar ingatlanpiacnak, idén pedig az új szabályozás miatt még hangsúlyosabb szerepet kap. A dokumentum célja, hogy pontos képet adjon egy lakás vagy ház energiahatékonyságáról, így mind a vevő, mind a bérlő tisztában lehessen azzal, mire számíthat a rezsiköltségeknél. A skála az „AA++” kategóriától, vagyis a kiemelkedően energiatakarékos épületektől indul, és egészen a „JJ” besorolásig terjed, ami a legrosszabb energiahatékonyságot jelenti.

A tanúsítvány nem minden esetben kötelező, de adásvételnél, bérbeadásnál, valamint új építésű házak használatbavételi engedélyénél nélkülözhetetlen. Az adásvételi szerződéshez csatolni kell, bérbeadáskor pedig kötelező tájékoztatni a bérlőt a dokumentum tartalmáról, éppen ezért nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzését, hiszen nélküle akár meg is hiúsulhat az ügylet. A tanúsítvány ügyintézése előtt jó lépés lehet egy hőkamerás vizsgálat elvégzése, amellyel fény derülhet a szabad szemmel nem látható hibákra is.

Kép forrása: Energetikai tanúsítvány Veszprém

A jogi háttér több rendeletből épül fel. A legfontosabb a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet, amely meghatározza a tanúsítás kötelezettségét, érvényességi idejét és azt is, hogy csak engedéllyel rendelkező szakértő állíthatja ki. Szorosan kapcsolódik hozzá a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, amely a számítási módszertant és a minimum energetikai követelményeket tartalmazza. Emellett az építési törvény későbbi módosításai, például a 2012. évi CLXXXVII. törvény is érintik a tanúsítványhoz kapcsolódó ellenőrzési és bírságolási előírásokat.

2025-ben több újdonság is életbe lépett. Az új épületeknél szigorodtak a minimumkövetelmények, vagyis a közel nulla energiaigény ma már nem ajánlás, hanem elvárás. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy korszerű hőszigetelés, modern nyílászárók és megújuló energiaforrások – például napelem vagy hőszivattyú – nélkül szinte lehetetlen jó besorolást elérni. Az is fontos változás, hogy a tanúsítványok nyilvántartása teljesen digitalizált: az ÉTDR rendszerben minden tanúsítvány elérhető, így a hatósági ellenőrzés gyorsabb és szigorúbb lett.

Kép forrása: Pngtree

A tanúsítvány beszerzése a gyakorlatban egyszerű, de mindenképpen szakember közreműködését igényli. Először fel kell venni a kapcsolatot egy engedéllyel rendelkező energetikai tanúsítóval, aki helyszíni szemlét tart. Ennek során megvizsgálja a falazatot, a tetőt, a nyílászárókat és a gépészeti rendszereket. Az adatok alapján kiszámítja az energiafogyasztást, majd elkészíti a dokumentumot, amit nemcsak nyomtatott formában, hanem PDF-ként is megkap a megrendelő. A tanúsítvány bekerül az országos adatbázisba, és onnantól hivatalosan is felhasználható.

Az érvényességi idő továbbra is tíz év, kivéve, ha nyílászárócsere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés, vagy egyéb jelentős felújítás történik, mivel ezek befolyásolják a besorolást. Az árak 2025-ben egy átlagos lakás esetében 25-45 ezer forint között mozognak, családi háznál pedig 40-70 ezer forinttal érdemes kalkulálni. Természetesen a méret és a bonyolultság nagyban befolyásolja a végösszeget.

Kép forrása: Duncan Thompson

Tulajdonosként vagy bérbeadóként érdemes tudatosan készülni a tanúsításra. Ha időben beszerezzük a dokumentumot, elkerülhetjük a kellemetlen csúszásokat az adásvételnél vagy bérbeadásnál. Ugyanakkor nemcsak a kötelezettség teljesítése a fontos: már kisebb korszerűsítésekkel is jelentősen javítható a tanúsítványban szereplő energiaosztály, ami közvetlenül növeli az ingatlan piaci értékét. Egy új kazán, egy hatékonyabb szigetelés vagy modern nyílászárók beépítése nemcsak a papíron mutat jól, hanem a mindennapi rezsiköltségeket is csökkenti.

Elmondhatjuk tehát, hogy az energetikai tanúsítvány 2025-ben már nem pusztán adminisztratív kötelezettség, hanem egy olyan dokumentum, amely egyre inkább meghatározza az ingatlan értékét és piacképességét és a 3D nyomtatott házakhoz hasonló futurisztikus, innovatív megoldásokra is hatással lehet. A szigorúbb jogszabályok célja, hogy csökkentsék az energiafogyasztást és támogassák a megújuló energiaforrások terjedését. Aki időben lép, nemcsak a törvényeknek felel meg, hanem hosszú távon sokat spórolhat is.

Tetszett a cikk? Oszd meg Facebookon!